Egy nagy MAX-rendelés és érdekes részletei

Homogén Airbus-flotta mellé vesz ötven, és köt le még ötven új Boeingot az Allegiant Air. Egy társaság, amely évtizedekig csak használt gépeket használt. Kisebb 7-esek és MAX-200-asok a csomagban.

Az Airbus év végi bejelentése a maga keskenytörzsű rendeléséről és a Boeing közleménye az új év első üzletéről egy rég érzékelhető eltérő politikát jelez: az európaiak szeretik még alaposan megfejelni az illető év statisztikáját egy újabb nagy példányszámú eladással, a Boeing láthatóan nem ebben a logikában gondolkodik. A mostani kötés inkább megalapozni látszik azt a pozitív hangulatot, ami csaknem három évnyi leállás, zűrzavar után épp a keskenytörzsű ágazat felfutására alapoz.

A másik érdekes különbség, hogy míg az évvégi A320-as beszerzés egy jelentős lízingcéghez fűződik, miközben arról nem tudni biztosat, mely légitársaságok üzemeltetik majd a gépeket, addig most, - hangsúlyozza is a Boeing közleménye – közvetlen eladásról van szó. Az Allegiant Air, ez a nálunk nem annyira ismert, az Egyesült Államokon belül, low-cost üzleti modell szerint működő légitársaság 50 MAX megvásárlásáról plusz ötven opciós lekötéséről állapodott meg. És noha az iparágban már valóban nem érzékelhető a típus biztonságával kapcsolatos kétely, azért egy nagy tételben történő MAX-üzlet mind a gép, mind a Boeing iránt növeli a bizalmat, amire most már talán magának a cégnek van inkább szüksége.

Ami inkább jelzi ezt a javuló légkört, az a fordulat, hogy míg a MAX-ok letiltása óta nem egy olyan légitársaságról lehetett hallani, amely akár a tiszta Boeing-flotta koncepcióját adta fel és fordult az Airbus keskenytörzsű kínálata felé, addig most sok éve először egy jelenleg homogén Airbus-gépparkot repültető cég vásárol komoly tételben Boeingokat. Az Allegiant elnökének nyilatkozatából ugyanakkor azt lehet kivenni, hogy a társaság nem számol ebben a pillanatban az A320-as gépcsalád gyors lecserélésével, de a cégvezető nyomatékosan beszélt az újonnan beszerzendő 737-esekre alapozott távlatokról is.

Az Allegiant flotta-politikája amúgy is eléggé érdekes, ez a társaság ugyanis a kilencvenes évek végén történt alapítása óta épp arról volt hosszú ideig ismert, hogy kizárólag mások által használt és nyilván meglehetősen jó áron beszerezhető gépekkel repült. A cég eleinte különböző altípusú DC-9/MD80-as farokhajtóművesekkel dolgozott, többek közt a SAS flottájából származó példányokkal, illetve egyetlen igazán hosszú vonala – Las Vegas-Hawaii – számára 757-esekkel. Az MD-k kisorolásával párhuzamosan tért át 2012 óta folyamatosan a 320-as gépcsaládra, amely olyan társaságoktól származott, mint egyebek közt az easyJet, a Cebu és az Iberia. 2017 volt az első év, amikor először állított forgalomba gyári új 320-asokat, amelyeket lízing formájában szerzett be, a jelenlegi 110 A319-es és 320-as többsége tehát nem annyira új, viszont érdekes mód a mostani Boeing-rendelés bejelentése óta sem került le a beszerzési listáról további tíz A320-as.

További érdekességek: az Allegiant által lekötött első ötven gép közül harminc, vagyis a többség tartozik a MAX gépcsalád legkisebb kapacitású 7-es változatához, amelynek rendelésállománya a MAX 8-hoz képest jóval alacsonyabb, csak hogy lássuk az arányokat: a köztes 8-as listáján 2135 gép szerepel, a 7-esén a mostani kötés nélkül mindössze 250 körüli. A rövidebb törzsű 7-esből a kanadai WestJet 22, a Southwest pedig több, mint 230 gépet igényelt eddig.

Ugyan minden gépcsalád esetében a legkisebb variáns a legkevésbé gazdaságos, mert azonos fogyasztásra kevesebb ülés jut, és az alaptrend a diszkontoknál ezért a minél nagyobb utasszámú altípusok bevetése, de az Allegiant politikája szemlátomást arról szól, hogy a kisebb kapacitást viszont nagyobb arányban használják ki, vagyis a járatok töltöttsége legyen magas. Ez egyébként az Allegiant esetében azért is érthető, mert a hálózata kifejezetten kisebb városok, repterek és nagy, népszerű csomópontok, például floridai üdülőhelyek közvetlen, átszállás nélküli összeköttetésére alapít.

Viszont a rendelésből húsz gép épp a másik alaphelyzet kiszolgálására szolgál, amikor kell a nagyobb kapacitás, de a légicég ehhez sem akar „túl nagy” gépet: a Ryanair és a VietJet után az Allegiant a harmadik vásárlója a MAX 200-asnak, amely méreteit tekintve azonos a nyolcassal, de plusz széksorok és plusz ajtók révén kétszáz utast vihet, természetesen egyosztályos kabinban.