Fejlesztések, spórolás, piacnyitás

Molnár András   ·   2011.11.11. 12:30
00

Tizenöt-húsz éven belül jelentős növekedés várható a vasúti személy- és teherszállításban, ennek megfelelően fontos lenne bővíteni az európai hálózat és a szolgáltatók kapacitását. A jelenlegi pénzügyi helyzet ezt meglehetősen nehézzé teszi, de a közlekedés épp az az ágazat, amelynek megvan a lehetősége arra, hogy friss lendületet adjon a gazdaságnak. Nagyjából ebben lehet összefoglalni az utóbbi hetekben lezajlott közösségi közlekedési konferenciák mondanivalóját. Persze akik ténylegesen összefoglalják, azok egy tanulmány formájában teszik ezt, amelyet az EU közlekedési bizottsága kap meg.

Az említett konferenciák közül az egyik legjelentősebb az EMTA által rendezett volt, melynek magyar vonatkozásairól már beszámoltunk. A rendezvénynek Birmingham adott otthont, és stílusosan a város vezetése ekkor jelentette be a tervezett közlekedési fejlesztéseket. A nyolcszázmillió fontot meghaladó összértékű beruházások között szerepel a Sprint névre keresztelt BRT rendszer, a belvárosi Midland Metro villamosvonal bővítése, a New Street vasútállomás felújítása, valamint a reptér kapacitásának bővítése. Emellett átalakítanak néhány csomópontot a jobb átszállási kapcsolatok érdekében, valamint hárommillió fontért új autós és tömegközlekedési információs rendszert – táblákat, tájékoztatópontokat, térképeket – helyeznek ki városszerte.

Birmingham belvárosi villamosa egyre hosszabb úton jár<br>(kép: Wikipedia)

Ugyancsak a városhoz kötődik a HS2 körüli vita, melynek kapcsán a közlekedési minisztérium államtitkára elmondta: mintegy 55 ezer választ kaptak a meghirdetett konzultációra, amin a tervezett nyomvonal mentén élők vehettek részt. Az adatok feldolgozása egyelőre még zajlik, az érintett térségek képviselőivel november 21-én ül le tárgyalni az államtitkár, addigra várhatóan kiértékelik a konzultáció eredményeit is.

A szomszédos sziget fővárosában, Dublinban az egyre szűkebb derékszíj dominál: a jövő évi költségvetési megszorítások miatt csúszik az első metróvonal kivitelezése éppúgy, mint a városközpontig kiépített elővárosi hálózat. Az augusztusi tervezetbe még belefértek ezek az elemek, de az ezt követő százmilliárd eurós IMF-hitel miatt az utolsó felülvizsgálat során kénytelenek voltak kihúzni a közlekedési fejlesztések egy részét, ehelyett inkább más, kritikusabb területekre koncentrálnak. A miniszterelnök szerint a félbe maradt projektek nem vesznek el, amint a pénzügyi helyzet lehetővé teszi, folytatják a munkát – erre azonban várhatóan 2015 előtt nem kerül sor. A dublini egyes metró kálváriája nem újkeletű: az első támogató döntés a kormányzat felől tizenegy éve született.

Kicsit északabbra, Svédországban az elővárosi közlekedés kap vérfrissítést, húsz Alstom Coradia Nordic szerelvény formájában. A skandináv országok számára tervezett járművek Skåne megyében, elsősorban Malmö vonzáskörzetében teljesítenek majd szolgálatot. Mindegyik szerelvény 235 ülőhelyet kínál, végsebessége 160 kilométer/óra, és 95 százalékban újrahasznosítható anyagokból készült. Harminckét Coradia már üzemel a Skånetrafiken közlekedési vállalatnál, így tulajdonképpen a svédek biztosra mentek a rendeléssel.

Az Alstom Coradia Nordic megbízható, bevált járműnek számít Malmö elővárosi közlekedésében<br>(forrás: Alstom)

Belgiumba Siemens Eurosprinter mozdonyok érkeznek, az SNCB összesen 120 példányt rendelt, ebből máig huszonötöt szállított le a gyártó. Érdekesség, hogy a megrendelt mozdonyok közül 24 olyan automatikus csatlakozóelemmel lesz ellátva, amely lehetővé teszi a szerelvényhez kapcsolódást mindenféle emberi közbeavatkozás nélkül: az elektromos eszközök és a sűrített levegő éppúgy magától kapcsolódik, mint a vonókészülék. Az Eurosprinterekre kerülő automatikus csatlakozó valószínűleg megegyezik majd a Velaro motorvonatok hasonló eszközével.

A 2008-ban bemutatott Eurosprinter HLE 18, illetve automata csatlakozós változata, a HLE 19 nagy sikert aratott az SNCB vezetői körében<br>(kép: Siemens)

Az Alstom hazai pályán is jeleskedik: a Párizs környéki villamosvonalakra összesen 107 szerelvényt szállít 2014-ig. Egyes pályák, így a Châtillon-Montrouge és Viroflay közötti szakasz, amelyeken ezeknek a villamosoknak járni kellene, még el sem készültek, és kérdés, hogy a szállítási határidőre elkészülnek-e. A moduláris szerelvények hossza vonalanként eltérő, a beszerzés teljes kerete 378 millió euró.

Egy másik nagy mediterrán gyártó, a CAF már keletebbre tekint: a montenegrói ŽPCG vasúttársaság számára gyárt tizenhárommillió euró értékben három 165 üléses motorvonatot. A járművek 2013 első felében érkeznek a balkáni országba, és az eddig csak teherszállításra használt 56 kilométeres Podgorica–Nikši vonalon indítják be velük a személyforgalmat.

A CAF Montenegró mellett a török vasútnak is szállított, a nagysebességű szerelvények a piacnyitás után komoly versenyhelyzetbe kerülhetnek<br>(fotó: Wikipédia)

A bolgár vasút fejlesztés helyett átstrukturál és leépít. Több mint 11 millió eurót spórolnak azzal, hogy leállítják 150 vonat közlekedését. Egyetlen vonalat sem zárnak be, viszont számos viszonylaton jelentősen csökkentik a járatok számát. Hogy mikor érnek véget a megszorítások, az függ az EU által indított vizsgálattól is, miután kételyek merültek fel a megkezdett átalakítás hatékonyságát illetően.

Törökországban 2012-től megnyílik a személy- és a teherszállítás piaca is, ezzel együtt újraszervezik az állami vasúttársaságot is, a változás eredete jelzi Törökország törekvését arra, hogy mihamarabb megfeleljen az EU közlekedési direktíváinak.

Kapcsolódó hírek