Gyalogoshíd hollandul: voetgangersbrug

A már többször tárgyalt Dagály-gyalogoshíd építési szándékához való viszonyulás a tapasztalatok szerint kétféle lehet. Van egy, a tervezők és kivitelezők jó szándékát vélelmező hozzáállás, amely felháborodottan elutasít mindennemű, túlárazottságra vonatkozó sanda gyanút, és van egy, az elérhető adatok birtokában vészes túlárazottságot, a közpénzekkel való felelőtlen sáfárkodást vélelmező segélykiáltás. A projekt fizikai méretéhez képest nagy hangerő annak szól, hogy a közlekedésfejlesztés az állandó és látványos forráshiánnyal küzdő, a mindennapi ország- és városüzemeltetést veszélybe sodró ágazatok közé tartozik. Minden itt elköltött forintnál fokozottan vizsgálandó, hogy a jövőben hogyan, milyen formában fog megfialni. És hogy egyáltalán fog-e?

Az alábbi pár sorban bemutatunk egy csendben, minden feltűnés nélkül, az éjszaka sötétjében, látványtervek nélkül és feltehetően egy, már a rákövetkező reggel elszállított toi-toi mobilvécé társaságában elkészített projektet. A történet hőse, az acélszerkezetű gyalogoshíd a hollandiai Dieren városában a Traverse Dieren-projekt keretében szolgálja majd a gyalogosok és kerékpárosok átjutását egy vasútvonal felett. A technológia ismert, a helyszínen csak a fogadószerkezetet készítették el, igaz, ott milliméteres pontosság szükségeltetett, mert a lakatosműhelyben teljes egészében elkészített acélszerkezet tűréshatára ennek megfelelő. Egyszerűsítette a helyzetet, hogy a fogadószerkezet is acélból készült, így nem volt szükség cölöpalapozásra sem.

Figyelhetünk az időzítésre is: bár bizonyára mindenkinek kényelmesebb lett volna, ha a hídszerkezetet nappal szállítják és emelik be a helyére, ezzel esetleg még villogni és fontoskodni is lehetett volna, a helyi városüzemeltetők úgy döntöttek, hogy nem vállalják be az ezzel járó felfordulást és korlátozásokat: a nagyméretű tárgyak szállításának és emelésének időszaka az éjszaka, a városlakók reggeli meglepetése pedig kedvesebb a szívnek, mint a nappali szorgoskodás.

A praktikus megfontolások tovább löknek minket, ezúttal már a fantázia útjára: ha reggel a híd már a helyén van, a használatbavétellel nem kell okvetlenül megvárni a burkolatok és a hozzávezető utak végleges elkészülését. A részleges útfelbontásoknál már ismert OSB-lapok, könnyűszerkezetes mobillépcsők és mobilkerítések alkalmazásával a hídon korlátozott szélességben máris biztosítható a szűkös gyalogoskapcsolat, mialatt a fennmaradó részeken még zajlik a burkolat fektetése.

A hírt hálásan fogadhatjuk: a körülbelül Rákospatak-szélességnek megfelelő hosszúságú hídszerkezet, három-négyméteres becsülhető szélességgel pontosan a fele a Dagály-fürdő mellett épülő hídvolumennek, így már látványterv nélkül is megbízható képünk lehet arról, milyen méretű beavatkozás fog Angyalföldön majdnem félmilliárd forintot elnyelni. Csupán kétszer ekkora.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!