Kell-e klíma a budapesti utasnak?

Hörcher Dániel   ·   2013.06.24. 12:10
00

A közgondolkodás szerint a közlekedési szolgáltatónak, különösen ha állami tulajdonban van, az a feladata, hogy az utasok kedvében járjon. Így a nyári kánikulában jogosnak tűnik, hogy minden utas a budapesti tömegközlekedés vezetését szidja, amikor klíma, illetve működő klíma nélküli járműveken kell utaznia. Tovább fokozódik a düh, amikor azt tapasztalja Nyugat-Európában járva, hogy ott gyakorlatilag csak klimatizált járművek futnak, még olyan országokban is, ahol évente maximum néhány napra kúszik a hőmérő higanyszála a bűvös harminc fok fölé.

Azonban nem egyértelmű, hogy a légkondicionáló üzemeltetése az egész társadalom mérlegén is előnyös. A közgazdaságtan szerint akkor hatékony a klíma, ha társadalmi haszna meghaladja az üzemeltetés társadalmi költségét. Márpedig a klimatizált járművek beszerzése és karbantartása egyértelműen drágább, hogy a hűtés közvetlen energiaszükségletéről ne is beszéljünk. Tehát a hasznok mértékén áll vagy bukik, hogy az optimum a klíma vagy klíma nélküli állapotban található.

A Combinók klímájának utólagos beszerelését sok vita kísérte<br>(Kemsei Zoltán felvételei)

A beszerzési és üzemeltetési költségek többé-kevésbé összeadogatható pénzösszegek, de hogyan mérjük, mekkora hasznot jelent a társadalom számára a hűtött autóbusz? A közlekedés-gazdaságtan számtalan kényelmi szolgáltatás hasznosságát mérni tudja az utasok fizetési hajlandóságának emelkedésén keresztül. Ha pedig tudjuk már, hogy hány forinttal értékeli többre a fogyasztó a légkondicionált utazást, akkor azt is megbecsülhetjük, hogy mennyivel nő majd a szolgáltatás iránti kereslet, szintén a fogyasztói többletként ismert mérőszámot duzzasztva.

Több paramétertől függ tehát, hogy társadalmi szinten Budapesten is megéri-e minden járművet klimatizálni. Egyrészt attól, hogy a budapesti tömegközlekedés kereslete mennyire érzékeny a kellemetlen hőmérsékletre. Ebben a tekintetben biztosan strapabíróbbak vagyunk, mint a nyugat-európai utas. Ellenben a klíma felé billenti a mérleget, hogy Magyarországon jóval több a kánikulában töltött napok száma, mint a legtöbb gazdagabb európai országban, tehát a klimatizálás fix költségei kisebb szerepet játszanak. Az igazságérzetünk ugyan tiltakozik, de az is nyilvánvaló, hogy a gazdagabb budapesti kerületekben hamarabb válik társadalmilag hasznossá a klíma, hiszen itt tetemesebb fogyasztói többletet veszítünk, ha a kellemetlenség miatt elpártolnak az utasok, miközben a hűtésnek nincsenek magasabb költségei.

Mercedes Citaro: légkondicionálás és nagy nyitható ablakfelületek egyszerre

A budapesti közlekedésszervezés látszólag arra törekszik, hogy előbb-utóbb minden járművet légkondicionálni tudjon. Eközben gyakran tapasztaljuk és a napokban olvashattuk is a sajtóban, hogy az üzemeltetésre még sincs minden esetben anyagi fedezet. Árulkodó jelként az új Mercedes Citarókat is hatalmasra nyitható ablakokkal szerelték fel, lemondóan számolva azzal a lehetőséggel, hogy a légkondi nem fog örökké kifogástalanul működni. Köztes megoldást választ tehát a szolgáltató, miközben mérhető paraméterek alapján meg lehet válaszolni, hogy szüksége van-e a társadalomnak klímás járművekre.

Persze ahhoz nem kell közgazdaságtan, hogy belássuk, a természetes hűtés (nyitható ablak) nélküli autóbuszt klíma nélkül járatni a lehető legrosszabb megoldás. És az is biztos, hogy a szerzőnek nem esett nehezére okosnak lenni Amszterdamból, ahol 15 fok és szitáló eső jellemzi az időjárást napok óta.

Kapcsolódó hírek

Vasút Közút Nagyvasút Autóbuszközlekedés

Szombattól július végéig karbantartják Rákosrendezőt, jelentősen változik a közlekedés az esztergomi, a szobi és a veresegyházi vonalakon

MÁV/iho   ·   2025.06.21. 08:00

A vonatok fővárosi végállomását a Nyugati pályaudvarról külső állomásokra helyezik át: az esztergomi vonatok Angyalföldig, a szobi és a veresegyházi vonal járatai Rákospalota-Újpestig közlekednek. Pótlóbuszok helyett a sűrűbb helyközi buszjáratokat és a BKK járatait lehet majd igénybe venni.