Konzervnyitóval aprítják a Sinókat Szerbiában?

iho/vasút   ·   2017.10.30. 13:45
400px_selejtsino

Az Ezüst Nyílként, Sinobuszként, vagy röviden csak Sinóként is ismert motorkocsik és mellékkocsik hosszú évtizedekig meghatározó szereplői voltak a jugoszláv, majd később szerb mellékvonalaknak. A mára igencsak koros, ötven-hatvanéves járművek selejtezése már régóta tart. Az utolsó szabadkai egységek, vagyis a 812 174-es Sinó és két mellékkocsi jelenleg oldalukra döntve, darabokban, barbár módon szétroncsolva várják sorsuk teljes bevégzését a szabadkai fűtőházi telephelyen. Teljesen azért nem tűnik el a sorozat a Föld színéről: meg nem erősített információk szerint a 211-es motorkocsit magyarok vásárolták meg, a 008-as, sajnos meglehetősen siralmas állapotban található zombori gépet pedig valószínűleg múzeumi célokra tartják meg.

A napokban bontották el az utolsó szabadkai Sinókat, meglehetősen barbár módon. A képre kattintva galéria nyílik (fotók: Goran S., Facebook)

A gömbölyded formájú, zörgő, csattogó motorvonatokhoz számos emléke fűződik a vajdaságiaknak, sőt a szerb határ közelben élők magyaroknak is, kiváltképp a szegedieknek. A MÁV által 2009-ben bevezetett korlátozásig rendszeresen jártak Szeged és Szabadka között, jóllehet nem éppen a menetrendi pontosságukról vagy a megbízhatóságukról voltak híresek. Annál inkább hírhedtek voltak csempészjáratként: a zugárusok évtizedeken át előszeretettel rejtegették a cigarettát és alkoholt az utastér különböző üregeibe. 2009-től már csak Röszkéig jártak át Magyarországra a Sinók, Szeged és a határállomás között pedig már egy MÁV-os Bzmot pendlizett. 2013-ban jelentek meg a röszkei határátlépős járatokon a „szerb Uzsgyik”, azonban két éve, a menekültválság tetőzésével 2015 október végén leállt a vasúti forgalom a határátmenetena drótkerítéses határzár kiépítésével pedig valószínűleg jó időre.

Sino-történelem

A Jugoszláv Vasút (JŽ) az 1950-es évek elején nagy mennyiségű dízel jármű importálása mellett döntött, melyekkel a mellékvonali gőzmozdonyokat szándékozták nyugdíjba küldeni. A választás a német DÜWAG Uerdingenben gyártott VT95 sorozatú motorkocsijára esett, melyek első példányait 1955-től állították forgalomba. A vasúttársaság a licencet megvásárolva összesen 270 darab 812-es sorozatú motor- és mellékkocsit építtetett a jugoszláv GOŠA Smederevska Palanka-i üzemével 1959 és 1969 között. A száztíz kilowatt teljesítményű, kilencven kilométer per órás tempóra képes, tizennégy méter hosszú, tizenkilenc tonnás sínbuszok egészen a 711-es sorozatú „szerb Uzsgyik” 2012-es forgalomba állításáig szolgálták ki a mellékvonalakat Szerbiában – a horvátok már korábban leállították Sinóikat. A Szerb Vasút (Železnice Srbije, ŽS) a Metrovagonmas-szerelvények megjelenésével egyidőben fokozatosan állította le az amúgy már teljesen elöregedett és korukat is túlszolgált Ezüst Nyilakat. 2013-tól a Szeged–Szabadka vasútvonalon már az új orosz szerelvények vitték az utasokat, azonban a pályák kritikus állapota miatt sok helyütt mégis vissza kellett térni a Sinobuszoknak. Most azonban úgy néz ki, hogy örökre vége a földi pályafutásuknak.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek

Vasút Repülés Hajózás Nagyvasút Légiközlekedés Belvíz

Brüsszel döntött: 2040-ig el kell készülnie a Budapest–Bukarest NSV-nek

iho.hu   ·   2024.06.17. 11:45

Jóváhagyták a TEN-T transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó új uniós rendeletet, benne a magyar és a román főváros közötti nagy sebességű vasút megépítésére vonatkozó passzust. A döntés végleges, a hálózatot három lépésben fejlesztik tökélyre, a végső határidő 2050.