Nyugatra nyújtózik az LGV

Molnár András   ·   2011.08.02. 16:00
TGV_lil

Az LGV (Ligne à Grande Vitesse, nagysebességű vasútvonal) bretagne-i szakaszán 182 kilométer nagysebességű pálya, valamint a meglévő hálózatba csatlakozó 32 kilométernyi összekötő vonal épül, melyet 2016 őszére tervezett elkészültét követően még negyedszázadon át az építő cég üzemeltet és tart karban. A szerződés összértéke 3,3 milliárd euró.

Bő kétszáz kilométeren át kígyózik festői tájakon át az LGV új szakasza<br>(forrás: RFF)

A meglévő Tours/Le Mans–Párizs LGV Atlantique vonal nyugat felé így Rennes-ig bővül, és üzembe helyezésével 37 perccel rövidebb lehet a Párizs–Rennes szakasz menetideje, Brest pedig a mostani négy helyett három óra alatt elérhető lesz a fővárosból. Korábbi elképzelések szerint egészen Brestig kiépült volna a pálya, amely lehetővé tette volna a TGV szerelvények 220 kilométer per órás közlekedését Rennes-től az ország nyugati szegletébe. Jelenleg ezek a tervek egy íróasztal mélyén pihennek.

Az új vonalon Rennes egy óra huszonhat perc alatt elérhető lesz<br>(David Monniaux felvétele)

A fejlesztés létjogosultságát jelzi, hogy a TGV forgalmának közel ötödét az ebből a régióból induló, vagy ide érkező utasok teszik ki. Emellett a Le Mans utáni szakasz a személyforgalom mellett a teherforgalom számára is megnyílik, ezt segítik elő a nagysebességű elkerülő szakaszok Le Mans és Laval mellett. A 320 kilométer per órás üzemi sebességre tervezett pálya az LGV Est után (350 kilométer per óra) a második legnagyobb sebességet lehetővé tevő vonal Franciaországban, és végre feltárja a nagysebességű vasút számára a turisztikai szempontból kulcsfontosságú Loire völgyét és Bretagne-t.

Kapcsolódó hírek

Blog Vasút Vörösszemhatás Vasútmodell

Vezetőállás – ahol a vasút nemcsak látvány, hanem interaktív élmény

iho/vasút   ·   2026.03.15. 09:00

A vasútmodellezés sokaknak a gondosan megépített terepasztalokról, vitrinekben sorakozó mozdonyokról és kiállításokon köröző szerelvényekről szól. A modellek látványa önmagában is lenyűgöző, de mi történik akkor, ha a terepasztal nem csupán látvány, hanem a látogatók által működtetett vasúti rendszer része?