Másfél évszázada a londoniak szolgálatában

Istvánfi Péter   ·   2013.01.09. 20:15
00

A világ első metróvonalát 150 évvel ezelőtt, 1863. január 9-én nyitották meg ünnepélyesen a londoni Paddington és Farringdon állomások között, a rendes forgalom másnap indult.

Természetesen a vonal ekkor még nem egy mai értelemben vett metróvonalra hasonlított, hanem a helyszűke miatt a városatyák által a föld alá kényszerített nagyvasút volt. A vonal a Metropolitan Railway (nagyvárosi vasútvonal) nevet kapta.

Az Illustrated London News 1862 decemberi számában megjelent rajzok a vonal állomásairól<br/>(forrás: wikipedia)

Ezt követően sorra épültek a földalatti vasútvonalak, amelyeket különféle vasúttársaságok építettek és üzemeltettek. Az első vonalak még a budapesti kisföldalattinál is alkalmazott felülről építkezős „cut-and-cover” (áss, majd takard be) módszerrel épültek, azaz az állomásokat és a vonalakat felülről leásva alakították ki, majd a födémszerkezet kialakítása után visszahelyezték a földet, és helyreállították az utat. A gőzvontatás miatt keletkező füst elvezetésére bizonyos távolságonként szellőzőket nyitottak az alagút födémjébe.

A másik építési módszer a hagyományos alagútépítős megoldás, ahol vagy fúrópajzzsal, vagy kézi erővel alakítják ki a járatokat, a felszíni forgalom zavarása nélkül. Ezzel a megoldással épült idehaza a 2-es és a 4-es vonal, illetve a 3-as belvárosi szakasza. A mélyvezetés miatt itt nem volt lehetőség szellőzők kialakítására, ezért ezek a vonalak eleve villamosvontatással épültek meg. Költségtakarékosság miatt azonban Londonban igen szűk keresztmetszetű alagutak épültek, aminek következtében a londoni metrót sokszor illetik a tube (cső) becenévvel, noha a hálózatnak csak kis részét alkotják ezek a mélyen vezetett alagutak.

A Metropolitan Railway építése King's Cross állomásnál<br/>(forrás: wikipedia)

Ezekből a kusza, sokszor egymással konkuráló földalatti vasútvonalak integrálásából alakult ki végül 1933-ban a londoni metró. A vonalak ekkor kaptak önálló nevet és színt, ekkor vezették be a közös díjszabást is. A folyamatosan terjeszkedő hálózat állomásai a második világháborúban új feladatot kaptak, a légibombázás elől menekülő londoniaknak nyújtottak védelmet. A londoni metró jelenleg a 270 állomásával és a 402 kilométernyi pályájával a világ negyedik legnagyobb hálózata.

Érdekesség, hogy az angol nyelvben maga a közlekedési eszköz underground, azaz földalatti néven szerepel, míg a világ más tájain metró elnevezés a szokásos, a világ első földalatti vasútvonalára, a Metropolitanra utalva.

A Piccadilly vonal Rayners Lane végállomásának kihúzójában pihenő 1973-as szerelvény mellett húz el a Metropolitan vonalon közlekedő A típusú szerelvény. A képen jól megfigyelhető a sub-surface és a tube keresztmetszetű szerelvények közti különbség<br/>(Forrás: wikipedia)

Az neves évforduló alkalmából vasárnap gőzös nosztalgiavonat közlekedett a Metropolitan és a District Line egyes részein. Akik sokallták a járatra a stílszerűen 150 fontba (körülbelül 53000 forint) kerülő jegy árát, azoknak egy külön oldalon összegyűjtötték, hogy milyen helyekről lehetséges ingyenesen jó képeket készíteni a különleges vonatról.

Az angol posta a jubileumra különleges bélyegsorozatot bocsájtott ki, amihez többféle mintázatú elsőnapi bélyegzőt is készített. A google keresőoldal pedig speciális kezdőlappal tisztelgett a 150 éves londoni metró előtt.

Kapcsolódó hírek

Vasút Közút Nagyvasút Városi vasút Autóbuszközlekedés

Nem tudja, mennyiért veheti igénybe a közösségi közlekedést március 1-jétől? Akkor irány az ujtarifa.hu!

iho/vasút   ·   2024.02.21. 13:00

Tájékoztató weboldalt indított a MÁV–Volán csoport a március 1-jével induló új tarifarendszerről, melyen többek között az új bérletekről és kedvezményekről, a 24 órás napijegyekről, valamint a fővárosi agglomerációt érintő közlekedési változásokról lehet informálódni.