Szerencsétlen sorozat: négy katonai kötelék, négy baleset

iho   ·   2016.06.10. 08:45
cim

Gyakorlás közben csütörtökön a levegőben összeütközött a svájci légierő bemutató kötelékének két gépe egy hollandiai légibázis légterében, az ott hét végére tervezett nemzetközi repülőnapra való felkészülés közben. A Patrouille Suisse F5E típusú gépei közül az egyik sérült vezérsíkkal, de leszállt, a másik lezuhant, de a pilóta sikeresen katapultált.

(fotó: The Aviationist, Jacek Siminski)

Történt mindez ugyanazon a napon, amikor a reggeli órákban az Orosz Vitézek kötelékének külső jobb kísérője zuhant le egy ünnepség feletti díszelgő áthúzás után, és történt mindez mindössze néhány nappal azután, hogy az amerikai tengerészeti légierő csoportja, a Blue Angels és a légierő Viharmadarai is elvesztettek egy-egy gépet, és sajnos a Kék Angyalok egyike szintén életét is vesztette.

Vagyis összegezve: négy baleset, két halott pilóta, négy gép elvesztése. Mindegyik baleset olyan formációkkal történt, amelyek nem kiképzésre szolgáló típusokkal repülnek, hanem hangsebességnél gyorsabb, úgymond „igazi” harci gépekkel, bár természetesen egyik kötelék bemutatója sem tartalmaz szuperszonikus elemeket.

Az internetes aviatikai közvélemény érthetően döbbenettel fogadta a baljós sorozat híreit, ugyanakkor azt a higgadtabb kommentárok rögtön leszögezték, hogy a balesetek között nincs igazi összefüggés. Egyelőre kettőről valószínűsítik, hogy a történések láncolata műszaki hibával kezdődött, az egyik a Thunderbirds F-16-osának balesete, a másik a Vitézek Szuhojának a  katasztrófája, utóbbi esetében szinte biztosság teszi a technikai problémát az a friss hír, hogy Oroszországban időlegesen letiltották a típus repülését. De nem kizárt, hogy a Blue Angels földnek ütközése is összefüggött valamiféle technikai problémával. Érdes, hogy mindkét amerikai alakzat esetében a „szólisták” egyikét érte baleset, ezek a gépek és pilóták több túlterhelést kapnak, hiszen a szólisták repülnek több, nagyobb dinamikájú manővert.

Az amerikai balesetek után egy elemzés arra emlékeztet, a légierő és a tengerészet kötelékei korántsem repülnek vadonatúj gépekkel. A Thunderbirds F-16-osai 2009-es gyártású Block 52-es sorozatúak, a Blue Angels olyan régebbi, C/D-sorozatú Horneteket használ, amelyek helyett a Boeing már jónéhány éve más verziót, az E/F Super Hornetet gyártja. A svájciak F-5-ösei sokak szerint remek gépek, de már generációjukat tekintve sem tartoznak az élmezőnybe, a korábbi döntés szerint a koros Tigerekből a formáció jövőre térne át a légierő jelenlegi alaptípusára, az F-18-asra. A Vitézek Szuhojai is régebbi példányok: hogy mikori gyártásúak, arról nincs adat, de az is biztos, hogy a típusnak eme elfogó vadász alapváltozata helyett ma már a többfeladatúak vannak főképp gyártásban, a 30-as szériától felfelé.

Ugyanakkor a repülésben általános szabály, hogy a gépek életkorához képest az igazán fontos a példányok állandó karbantartása, szerkezetük sűrű ellenőrzése, a rendszerek alapos vizsgálata, időszaki javításuk. Mivel a légierőknek ezek a leginkább szem előtt lévő madarai, úgymond a fegyvernem képviselői, mindig fokozott figyelmet fordítanak tökéletes műszaki állapotukra. Ha valamely formáció ez ügyben bármiféle kompromisszumra kényszerül, mondjuk, ha csökkentik a költségvetését, a ráfordításokat, elvonnak tőle műszakiakat, az a kockázat meredek emelkedésével járna. De ugyanilyen fontos minden kötelék esetében, hogy pokolian sok gyakorlási lehetőséget kapjon, lehet tudni, hogy a legjobbak a felkészülési periódus során napi két felszállást teljesítenek: ebben sem lehet kompromisszum. Ez ügyben elgondolkodtató a TASSZ által közölt adat: a lezuhant Szu-27-es pilótájának csak nyolcszáz repült órája volt.

Amerikai oldalon kevés kivétellel általános a vélemény, hogy ezekre a csapatokra és bemutatóikra szükség van, orosz részről azonban többször felröppentek már hírek arról, hogy a két korábban alapított merevszárnyú köteléket (a Vitézek mellett a MiG-29-esekkel repülő Fecskéket) vagy szélnek eresztik, vagy egy közös alakzattá szervezik, anyagi megfontolásokból. Az elmúlt két év során azonban láthatóan egészen másfajta gondolkodás határozza meg általában az orosz haderőnemeket, és nemcsak hogy megmaradt a két csapat, de tavaly bejelentették, megalakul a harmadik is, Jak-130-asokkal. Igaz, róluk azóta sem hallani sokat.

A katonai repülés az aviatika egyik legveszélyesebb formája, ezen belül a kötelékrepülés fokozott kockázatot jelent. Hihetetlen pontosságot, fölényes pilótatudást, a gépek tökéletes kezelését és a tizedmásodpercek alatt szükséges döntésekhez megfelelő idegi-lelki állapotot feltételez. Nem beszélve a fizikai állóképességről: érdekes, hogy a Thunderbirds csapattal ellentétben a Kék Angyalok nem viselnek a bemutatókon G-ruhát, vagyis olyan speciális öltözéket, amely segít elviselni a túlterhelést. A négy baleset közül kettő történt viszonylag sima áthúzás után, tehát amikor a pilótákra valószínűleg nem hatott olyan túlterhelés, ami esetleg befolyásolta volna a tevékenységüket. Az Angyalok lezuhant gépe viszont egy most előkerült felvétel szerint egy függőleges figurából repült a földnek.

Június elején vagyunk, a csapatoknak az igazi nagyüzem most kezdődik vagy nemrég kezdődött el. Egyes vélemények szerint a szezon elején tapasztalható esetleges bizonytalanságnál még komolyabb veszélyforrás, ha a rengeteg gyakorlás és a sűrű fellépések valamiféle hamis biztonságérzetbe ringatják a kötelékek tagjait. De hát erre vannak ott a parancsnokok, az elemzők, akik figyelik a repüléseket és a legkisebb anomáliát, eltérést, hibát is korrigáltatják.  A négy baleset közül a legutóbbiról, a svájciak ütközéséről feltételezhető legvilágosabban, hogy emberi tényező játszhatott szerepet, bár nem ismerjük például azt, hogy milyen időjárás közepette, például mennyire erős vagy lökéses szélben gyakoroltak és ütköztek a gépek. Erre nézve is megvannak a szabályok: vagy alkalmatlan az időjárás a bemutatóra, vagy alkalmas, és a figurák gyártására csak az utóbbi esetben kerülhet sor. Mint ahogy valamennyi köteléknek van úgymond jó idős és rosszidős programja, utóbbi alacsony felhőzet esetére: szigorúan tilos úgy repülni, hogy a pilóták elveszítsék egymással és a földdel a vizuális kapcsolatot, ha a felhőalap alacsony, akkor a programból kiveszik a függőleges figurákat.

Egyébként a négy kötelékből hármat láthattunk Magyarországon is: a Thunderbirds még az egyik taszári nemzetközi repülőnapon szerepelt a kilencvenes évek elején, a Patrouille de Swiss először szintén Taszáron repült bemutatót nálunk, még korábbi típusukkal, a Hunterekkel, majd többször lépett fel Kecskeméten, már F-5-ösökkel. A Vitézek a legutóbbi, 2013-as kecskeméti airshow vendégei voltak.

Egy biztos: a bemutató kötelék minden légierőnél az elit elitjét jelenti. Azon túl, hogy alkalmanként emberek tízezreinek okoznak örömet erőteljes és esztétikus repülésükkel, egy ilyen formáció a legfontosabb kapocs a haderőnem és a lakosság között, híd azok felé, akik adójukkal hozzájárulnak az egész haderőnem fenntartásához. Valamikor nálunk is érezhették ennek fontosságát: a gyorsan híressé vált magyar katonai kötelék először Taszáron repült, majd a négy MiG-21-es és pilótái hatalmas sikerrel mutatkoztak be 1993-ban a világ legnagyobb katonai repülőtalálkozóján, Fairfordban, de aztán, máig is nehezen megmagyarázható okokból, az Égi Huszárok nem repülhettek együtt tovább.

Pedig sokak szerint az ilyen bemutatók egyben a legfontosabb eszközei annak, hogy a légierőknek legyen utánpótlásuk. Tragikus, de jellemző a példa: a Kék Angyalok most lezuhant pilótája akkor döntött életre szólóan úgy, hogy pilóta lesz, amikor gyerekként először látta repülni – a Kék Angyalokat.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Utazzon velünk! Az első világháborús olasz front déli szakaszát felkereső idén újra elinduló Isonzó Expressz emlékvonatra jelentkezzen a MÁV Nosztalgia Kft.-nél!

Kapcsolódó hírek

Vasút Repülés Hajózás Nagyvasút Légiközlekedés Belvíz

Brüsszel döntött: 2040-ig el kell készülnie a Budapest–Bukarest NSV-nek

iho.hu   ·   2024.06.17. 11:45

Jóváhagyták a TEN-T transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó új uniós rendeletet, benne a magyar és a román főváros közötti nagy sebességű vasút megépítésére vonatkozó passzust. A döntés végleges, a hálózatot három lépésben fejlesztik tökélyre, a végső határidő 2050.