Tramtrain-fotózás közben...

Lassan egy hete jár a Szegedet és Vásárhelyet összekötő vasútvillamos. Az első napi fotózás során természetesen nemcsak a Vasvillákról készültek fotók, most ezt a járulékos termést mutatjuk be. Galéria.

November 29., hétfő, kora hajnali indulás Szegedre. Elindult a tramtrain, szét kell fotózni ezt a napot, minél több jó képünk legyen az iho, az Indóház és a Magyar Vasút illusztrálásához. A tervem a következő volt: Szegeden kezdek, városi hálózaton fotózom a vasútvillamosokat, majd fokozatosan térek át a nyílt vonalra, hogy megérkezzek Hódmezővásárhelyre. Óránként és irányonként egy tramtrain jön, ha nem süt épp a nap, akkor ez akár két fotót is jelenthet óránként. Bónusz Szegeden: biciklivel sokkal gyorsabb vagyok a villamosnál, így előzés is belefér párszor.

Miközben Szegeden anyázok (többnyire magamban) a mindig rosszkor a képbe kerülő csúcsidei autóforgalom miatt, fél szememet az algyői tolatóson tartom. A Szergejről mégiscsak kell kép, ha már tehervonatozik! A Rókus és Algyő közti autópálya-felüljáróra direkt úgy értem ki, hogy a Szergej meglegyen. Mázli, de épp kisüt a nap, fél órán át melengetett a koratéli napsütés, és ebben az időben három vonat is eljött a jó helyen: a tramtrain, egy csörgős személy és a szergejes kiszolgálómenet! Aztán újra befelhősödött.

Folytatom tovább utam, Tisza-híd, Kopáncs, végre hátszelem van, jól is esik, mert már órák óta bicajon vagyok és nincs melegem. A vasútvillamosokon kívül a Csörgőket nézegetem, nem prioritás, de azért ha jön egy, lefotózom. Kivéve a 2103-as retrót, azt azért nézegettem egész nap – és Vásárhelyre nagyjából egyszerre is értünk oda. Sokat nem kellett rá várnom, egy nagyon picit ráadásul őt is megnyalogatta a derengő napsütés, de legalábbis nem abban a bánat szürke sötétségben jött, ami egész nap volt.

Amíg a 2103-as megfordult Szegeden, végig is fotóztam a vásárhelyi hálózaton is a villamosokat. Innen már csak haza kellett menni, és hogy végre ki is próbáljam a járművet, a nagyállomáson fölszálltam rá. Kicsit aggódtam a bicikli miatt, de senki nem akadékoskodott, sőt nem is voltam egyedül, végül négy kerékpárt pakoltunk egymásra és keltünk útra Szegedre. Az én járatom is teljesen tele volt, óriási érdeklődés kísérte az első újkori magyar tramtrain indulását.