Új célállomások az Északi-tenger–Baltikum vasúti teherszállítási folyosón

A belgiumi Zeebrugge és Gent kikötői, a hollandiai Terneuzen kikötője, valamint a lengyelországi Medyka bekapcsolódásával tovább nőhet a korridor versenyképessége.

Az új desztinációk január 10-ével kerültek fel az Északi-tenger–Baltikum vasúti teherszállítási folyosó (RFC NS-B) térképére. Zeebrugge, Gent és Medyka fő célpontokká fognak válni, a holland város pedig összekötő kapcsolatot nyújt majd. Az észak Firenzéjének is nevezett Gent és Terneuzen kikötői a Gent–Terneuzen csatornának köszönhetően ráadásul vízi összeköttetésben is állnak egymással, ezt a létesítményegyüttest Északi-tengeri kikötőnek nevezik.

A korridor eddig tíz kikötőt kapcsolt össze. A teherszállítási folyosót üzemeltető vállalat szerint a zeebrugge-i és az Északi-tengeri kikötők belépése döntő fontosságú a vasúti árufuvarozás szempontjából, mivel új üzleti lehetőségeket kínálnak. Csatlakozásuk stratégiai fontosságú a vállalatoknak, akik biztonságosan és hatékonyan akarnak fuvarozni, hozzájárulva a modális váltáshoz, vagyis hogy mennél több árut vasúton szállítsanak. A megbízható, mindenki számára elérhető vasúti árufuvarozási szolgáltatások jelentik a járható utat, ami a környezet és a gazdaság számára is hasznos.

A zeebrugge-i kikötő egyre inkább a vasúti szállításra alapoz, a kikötőbe érkező vagy onnan továbbinduló áruknak körülbelül tizenöt százalékát cipelik tehervonatok. Számos országgal áll közvetlen vasúti kapcsolatban, többek között Franciaországgal, Lengyelországgal, Olaszországgal és Spanyolországgal. Ezen felül tavaly összeolvadt a szintén a teherfolyosón található antwerpeni kikötőben tevékenykedő egyik vállalattal; a cél, hogy Európa legnagyobb konténerkikötője legyen.

Hasonló potenciállal bír viszont az Északi-tengeri kikötő is. Az Európai Bizottság 2021 februárjában jelentette be, hogy a Gent–Terneuzen csatorna zónáját is az Északi-tenger–Baltikum vasúti teherszállítási folyosó részévé akarja tenni. A Rajna–Alpok és az Északi-tenger–Földközi-tenger folyosók részét is képező Északi-tengeri kikötő elsőszámúként kezeli a vasúti teherfuvarozást. Hetente háromszáznál is több tehervonat érkezik a kikötőbe és indul onnan, évente 7–8 millió tonna árut szállítva, ami a kikötő és a hátország közötti teljes árufuvarozás tíz százaléka – ez más nyugat-európai kikötőkkel összehasonlítva viszonylag magas érték.

A Benelux-térség fontos kikötői mellett egy másik desztináció is csatlakozott a folyosóhoz: a lengyel–ukrán határnál található Medyka. A korridor üzemeltetője úgy véli, a határátlépési pontként is funkcionáló állomásnál fekvő terminál az eurázsiai teherforgalom folyamatos növekedése okán tovább fogja erősíteni az Európa és Ázsia közötti hidat. Medykának a teherszállítási folyosóba történő bekapcsolása újabb lépés a keleti és ázsiai országok vasúti árufuvarozásának javítása felé. A korridor szállítási potenciáljának növelése, valamint a szállítási szolgáltatások bővítése teljes mértékben összhangban áll a medykai terminált üzemeltető PKP PLK diverzifikációs stratégiájával.

A eredetileg vasérc szállításához használt lengyel létesítmény része a lengyel nemzeti vasút PKP diverzifikációs stratégiájának, a vasúti árufuvarozási üzletág PKP Cargo nem titkoltan egy új Małaszewiczét akar belőle faragni. Mióta a vasérc vasúti szállítását felfüggesztették, a PKP Cargo beszerzett két konténerrakodó targoncát, amikkel jelenleg naponta három–négy vonatot tudnak kiszolgálni. A terminál egyik legfőbb előnye, hogy a normál és az 1520 milliméteres széles nyomtávú szerelvények között is kínál átrakodást. Ezen felül raktározási lehetőségeket is kínál, így az átrakodást nem kell teherkocsinként egyesével elvégezni, mint ahogy az a közeli termináloknál zajlik – számol be a Rail Freight.

(Nyitóképünk forrása: railtech.com)