1956 és a magyar vasút
Hetven évvel ezelőtt vasutasokat is magával sodort a forradalmi hevület.
A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Vasúti Főosztályára, vagyis a MÁV vezérigazgatóságára már október 23-át megelőzően rendszeresen érkeztek a hírek a Petőfi-köri vitákról, amelyeken több vasutas dolgozó is részt vett. Ezek az események Magyarország eredetileg sztálinista irányvonalat követő állampártja, az MDP államvasúti pártbizottságára is hatással voltak: egyes vezetőségi tagok a korábban politikai okok miatt eltávolítottak, illetve bírói úton elítéltek védelmére kelve, támadták a vasút vezetőit és követelték az említettek vizsgálat nélküli rehabilitálását. Ilyen előzmények után a MÁV Vezérigazgatóságon viszonylag simán vonult végig a forradalom.
1956. október 23-án délután Bebrits Lajos közlekedésügyi, illetve közlekedés- és postaügyi miniszter (Bebrits október 29-éig töltötte be ezt a pozíciót) értesítette a főosztály vezetőit, hogy a rendkívüli minisztertanácsi ülés után az „események” következményeképpen megbeszélést tart, addig is mindenki maradjon a helyén. Bebrits a megbeszélésen kijelentette, egy-két puskalövés és a tömeg eltűnik, mindenki hazamegy, a Szabad Nép másnap majd mindent tisztáz. Ennek ellenére a vezigen elrendelték a fokozott ügyeleti szolgálatot. A MÁV felső vezetői később változatlanul a helyükön maradtak, a Bebrits ellenes hangulat miatt a felkelés egyes központjaiban és a különböző forradalmi bizottságok nem akartak szóba állni a vasút vezetőivel, és a vasutasság is vonakodva hajtotta végre a kiadott rendelkezéseket. Táviratokban követelték a miniszter eltávolítását – az események hatására október 28-án Csanádi György vezérigazgató, Végh Alfonz a pártbizottság titkára, Vasecz Antal szakszervezeti megbízott értekezletet hívtak össze, amelyen megalakították az ideiglenes Munkástanácsot. A bizottság elnökének (idősebb) Kamuti Jenőt, tagjainak Vasecz Antalt, Sárkány Károlynét, Martinovich Istvánt, Kökényessy Zoltánt, Szabó Ferencet és Szilágyi Lászlót választották meg. A Munkástanács Előkészítő Bizottság megválasztásán jelen voltak: Pataky Sándor, Kósa Pál, Csányi Erzsébet, Szabó Imre, Martinovich István, Csanádi György, Nagy Károly, Végh Alfonz, Bosnyák Jenőné, Vasecz Antal, Tóth Béla, Soltész József, Szabó Ferenc, Szilágyi László, Farkas Zsigmond, továbbá Tóth Péter.
Az ideiglenes Munkástanács 1956. október 29-én kezdte meg működését, és kvázi önmagából megalakította a Vezérigazgatóságon a Forradalmi Bizottságot. Több intézkedésen túlmenően a bizottság a november 4-én elindított szovjet katonai inváziót megelőző napokban a forgalom felvételével foglalkozott: táviratban adta ki, hogy mely vonatokat kell közlekedtetni november 3-ától.
Az események áttekintését időrendi sorrendben közöljük, azzal az előzetes kitekintéssel, hogy 1956-ben már javában zajlott a favázas személykocsik acélvázasítása, az év elején átadták a közönségnek az újjáépített hatvani vasútállomást, a minisztertanács elfogadta a vasút villamosításának a tervét, miszerint a Budapest–Hatvan szakasz után Budapest és Szolnok között húzzák ki a drótot, Hajdúszoboszló és Ebes között átadták az első hazai, hézag nélküli sínekből épített vasúti pályát, továbbá üzembe helyezték az első M 275 (1957-től: M28) sorozatú, dízel-mechanikus tolatómozdonyt. Ennek az évnek a nyarán a sztálinvárosi kikötő daruinak üzemképtelensége miatt a vasműbe érkező ércszállítmányokat Csepelen rakodták ki, és onnan vasúton szállították Sztálinvárosba (erről azért megnéznénk képeket…), majd szeptemberben szénhiány miatt korlátozták a személyszállító vonatok közlekedését: hatszáz ablakos vonatot teljesen vagy részlegesen leállítottak.
Egyébiránt pedig megszüntették a Folyamrendészeti és Tengerészeti Hivatalt, hatáskörét a Révfőkapitányság és a Magyar Tengerészeti Hivatal vette át, az Aeroflot Ferihegyre érkezett Aeroflot Tu-104-es sugárhajtásos repülőgépéhez százezren zarándokoltak el, augusztusban megtagadták a távozó amerikai követért érkező amerikai különgép bebocsátását, szeptember kilencedikén pedig megindult a vasútpótló gépkocsiforgalom a meg nem épített Dunapataj és Baja közötti gumivasúton Ikarus buszokkal és Csepel teherautókkal, vasúti szabályzattal és jegyekkel. (Ez a forma 1960. április 1-jén szűnt meg, amikor a viszonylatot átvette a Volán [AKÖV], majd 1972-ben tértek át teljes mértékben a Volán díjszabásra.)
Október 23. Bebrits Lajos esti helyzetértékelése ellenére a Vasúti Főosztály vezetői úgy döntenek, éjjel-nappal felváltva a MÁV Vezérigazgatóságának épületében maradnak, és fokozott ügyleti szolgálatot vezetnek be.
Október 25. A Zrínyi Miklós Katonai Akadémia parancsnokának utasítására a síneket több helyen felrobbantják, hogy az állítólagos fegyveres felkelőket szállító miskolci vonat megérkezését megakadályozzák.
Október 26. Záhonynál a szovjet csapatok megkezdik egy pontonhíd építését. A Zrínyi Akadémia tiszti csoportja és a kecskeméti gépesített ezred katonái tüzet nyitnak a Miskolcról érkező – állítólag lőszert és fegyveres felkelőket szállító – gyorsvonatra (két halott, öt sebesült). Miskolcon lefegyverzik a vasútállomás őrségét. A MÁV Vezérigazgatóság épületéről utcai felkelők leverik a vörös csillagot.
Október 28. A MÁV Vezérigazgatóság épületében a Vasúti Főosztályon megalakul a munkástanács. Elnöke: Kamuti Jenő.
Október 29. A Vasúti Főosztályra az ország minden szegletéből táviratok érkeznek, amelyekben a dolgozók Bebrits Lajos lemondását követelik. A miniszter erre beadja lemondását. Utódja Csanádi György (november 12).
Október 30. A MÁV Vezérigazgatóság Ideiglenes Munkástanácsát Ideiglenes Forradalmi Bizottsággá alakítják át.
Október 31. A MÁV Vezérigazgatóság Forradalmi Bizottsága 14 pontos követelést fogad el. Ebben kijelentik, hogy a magyar vasutasság a vasutakban fekvő nemzeti vagyon felett gondosan őrködik, és a magyar nemzet akaratának megfelelően a szovjet csapatok teljes kivonulásáig a leghatározottabban ellentmond és ellenszegül minden olyan intézkedésnek, amely a nemzeti forradalom eredményeit veszélyezteti.
November 1. A Vasúti Főosztály Forradalmi Bizottsága visszaállítja a vasutasok korábban elvett menetkedvezményét. Az 1945. április 4-e után politikai okokból elbocsátott dolgozók rehabilitációját a vezérigazgatóság forradalmi bizottsága egy öttagú bizottságra bízza. A vasútpolitikai osztályok beszüntetik működésüket.
November 3. Záhonynál szovjet csapatok elfoglalják a vasútállomást és szovjet vasutasok veszik át az irányítást.
November 4. A MÁV Forradalmi Bizottságának elnöke Pelcz József.
November 7. A Kádár-kormány rendeletileg betiltja a Forradalmi Bizottságok működését, és felszólítja a vasutasokat, teljesítsék kötelességüket.
November 20. A MÁV vezérigazgatója elrendeli, hogy azokat az ÁVH által 1953. március 25–26-án elhurcolt vasutas dolgozókat, akik szolgálatra jelentkeznek, korábbi munkahelyükön állítsák szolgálatba és képzettségüknek megfelelő munkakörben foglalkoztassák.
November 23. A MÁV új vezérigazgatója: Németh József. Az ideiglenes vasutas munkástanács küldöttközgyűlést tart. Követelik, hogy minden szakszolgálati hely pártpolitikától mentes legyen, egyúttal csatlakoznak a nagybudapesti nagyüzemek munkástanácsának követeléseihez.
December 3. A Vasúti Főosztály Forradalmi Bizottsága kimondja, hogy az MDP utódpártjaként létrejött MSZMP szervezését nem engedélyezik, a kormányt nem támogatják.
December 5. Godó Józsefet, a Vasúti Főosztály dolgozóját, az országos menetirányítás főnökét őrizetbe veszik.
December 6. Békéscsabán egyórás figyelmeztető sztrájkkal tiltakoznak a vasutasok Godó őrizetbe vétele ellen – a főmenetirányítót másnap szabadon engedik.
December 10. Ketten súlyosan, többen pedig könnyebben megsérülnek, amikor kisiklik a Váchartyán és Vácrátót között közlekedő személyvonat. A vizsgálat megállapítása szerint ismeretlen személyek felszedték a síneket.
December 11–12. Országos sztrájk. Szünetel a vasúti forgalom, nincs tömegközlekedés.
December 13. Cegléd és Nyársapát között felrobbantják a vasúti síneket.
December 20. Valamennyi vasúti fővonalon naponként legalább egy pár gyorstehervonat közlekedik.
A következő év tavaszán, a magyar vasúthálózaton naponta 450–500 tehervonat közlekedik. Ez az októberi forradalom előtti forgalom hozzávetőlegesen 45 százaléka. Nemzetközi gyorsvonat Prágába, Bukarestbe és Moszkvába indul. Szünetel ugyanakkor a nemzetközi forgalom a Budapest–Bécs–Párizs, Budapest–Murakeresztúr–Velence, Budapest–Kelebia–Belgrád, Budapest–Hidasnémeti–Kassa–Poprád, Budapest–Biharkeresztes–Bukarest–Szófia, Budapest–Szob–Berlin, Nyírábrány–Érmihályfalva, Somoskőújfalu–Fülek irányokon.
Nyitóképünkön: az idén is ötvenhatos emlékmozdony 470 001 az egységes kinézetű, 704 számú Napfény IC-vel Ferihegyen. Babusa István felvétele október 17-én készült
(források: Frisnyák Zsuzsa Timelord blogja és az Indóház archívuma)
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
