A brit kormány jóváhagyta Heathrow harmadik kifutóját

Mintegy fél évszázada keletkezett az első terv Nagy-Britannia legnagyobb repülőterének bővítésére, majd szinte minden kormányváltásnál fordulat állt be az ügyben. Már két éve él az a javaslat, hogy a harmadik kifutópálya a jelenlegi kettőnél északabbra épüljön meg, ahogy korábban is javasolták, de legyen rövidebb és essen kissé nyugatabbra, mint ahogy eredetileg tervezték.

A harmadik kifutópálya ellenzői mindig is környezetvédelmi szempontokkal indokolták, hogy miért károsabb megépíteni az új aszfaltcsíkot, mint más módszerekkel megpróbálni növelni Heathrow vagy a környező repülőterek kapacitását, ne adj' isten csökkenteni a repülés iránti igényt. A fosszilis üzemanyagok kinyerése nem tart örökké, ráadásul egyre több helyen ellenzik a mostanában elterjedt hidraulikus töréssel történő kőolajbányászatot (frackingot). Ha egyszer a kőolajnak a földben kell maradnia, akkor a repülőgépeknek sem tudnak majd felszállni, így hosszú távon feleslegessé válhat a harmadik kifutó – érvelnek a zöldek.

Ennél azonban komolyabb aggodalom, hogy egy újabb kifutópálya megépítésével Heathrow a jelenlegi tizenegyedik helyről a világ harmadik legforgalmasabb repülőterévé nőné ki magát és évi közel félmillió le- és felszállás helyett évi háromnegyedmillió repülést tenne lehetővé, márpedig London és környékének levegője már most is nagyon terhelt a sok repülőtér miatt. Konkrétan Hethrow levegőjében szinte folyamatosan nagyobb arányban vannak jelen az egészségkárosító anyagok, mint azt az EU szabályozás engedi.

Az új kifutó üzemeltetése annyi többlet üvegházhatású gáz kibocsátásával járna, mint amit egy kisebb ország termel. Így pedig nem lesz lehetséges betartani ez Egyesült Királyság által 2050-ig az üvegházhatású gázok kibocsátásában vállalt csökkentési kvótát.

Bár a Heathrowt üzemeltető cég szerint a beruházáshoz szükséges tizennégymilliárd angol fontot (5100 milliárd forintot) teljes egészében magánpénzből finanszíroznák, mások rámutattak, hogy az államnak új vasúti kapcsolatot kellene kialakítania, egy autópályát alagútba bújtatni és egyéb kapcsolódó munkálatok miatt még ugyanennyit kellene a projektre költeni. Két közeli települést is megcsonkítana a fejlesztés, mert hétszázötven házat el kellene dózerolni, beleértve műemléki jellegű épületeket is.

Ezzel szemben a kormány azzal érvel, hogy az Európai Unióból való kilépést követően kulcsfontosságú, hogy az ország meg tudja tartani vezető szerepét a világ egyik vezető kapcsolatteremtő országaként és a beruházás mind az építőiparnak, mind a foglalkoztatásnak hosszú távon jót tesz majd, nem beszélve az utasok kényelméről, akik jelenleg zsúfolt terminálokat kell használjanak és a repülőgépek sokat kell várakozzanak a felszállás engedélyezésére.

Természetesen politikai felhangjai is vannak a vitának, miután Chris Grayling közlekedési minisztert nagyon sok kritika érte a napokban amiatt, hogy bizonyos vasútvonalakon nem, vagy csak nagyon ritkán és nagy késéssel tudnak közlekedni a vonatok, ráadásul a parlamentben emiatt szinte megsemmisülve vonult vissza egy vitában. Ha még azt sem tudja elérni, hogy a vonatok közlekedjenek, hogyan tudna levezényelni egy ilyen nagyberuházást?

Most annyi történt, hogy a kormány bejelentette: a lehetséges változatok közül véglegesen a rövidebb harmadik kifutópálya megépítése mellett tette le a voksot, minden más alternatívát ezzel elvetett. A tervezetet azonban a parlamentnek is jóvá kell hagynia, amire három hét múlva kerül sor. Addig van ideje a lobbistáknak meggyőzni a parlamenti képviselőket, hogy a kormány határozatát elfogadják, vagy leszavazzák.

Ha átmegy is a parlamenten a kormány döntése, a közelben lakók már most jelezték, hogy bíróságra viszik az ügyet. Nagyon sok civil szervezet harcol a harmadik kifutópálya megépítése ellen és már voltak a múltban olyan esetek, hogy az aktivisták a bevezető utakon keresztül leparkolt gépjárművekhez láncolták magukat, megbénítva egy–egy repülőtéri terminál forgalmát. Heathrow repülési útvonalai alatt hétszázezer ember lakik, ez a legnagyobb érintett lakosság az európai repülőterek esetében.

Ha mégis minden flottul menne, akkor is legkorábban három-négy év múlva ejthetnék meg a kivitelezők az első kapavágást, de ha a bíróságra kerül az ügy, ez sok évvel meghosszabbodhat. Feltéve, hogy a parlament nem kaszálja el a tervezetet. Akkor ugyanis úgy egy évtizedre el lehet felejteni Heathrow bővítését, addigra pedig már lehet, hogy nem is lesz szükség rá.

***

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!