vasúti árufuvarozás

Egészen pontosan: a közlekedési szakminisztérium 8,25 millió eurót különített el a készülék „bemutatójának, tesztelésének és jóváhagyásának folytatására és befejezésére”. Az összeget a technológiához köthető számos kezdeményezés egyike, a DAC4EU konzorcium támogatására fordítják, bár az egyelőre nem világos, hogy ezen belül is konkrétan mire.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 300 millió dollárt nyújt a nemzeti vasút Ukrzaliznyicjának.

A húsz porszállító járművet tíz évre veszik bérbe.

Tovább fejleszti vasúti és intermodális szállítási képességeit a Waberer’s Csoport, miután adásvételi szerződést írt alá a GYSEV Cargo. 62,5 százalékos részesedésének megvásárlásáról.

A Captrain és a vasúti automatizálási és maglev-technológiákkal kísérletező Nevomo a brémai acélműnél végez próbákat, a cél a kocsirendezési műveletek teljes automatizálása.

A litván nemzeti tehervasút tizenhét hattengelyes EuroDual vontatóra adott le rendelést.

De mi vezetett el odáig, hogy fel kellett függeszteni a vonatforgalmat az európai jelentőségű korridoron, azon, amin az alapesetben Ukrajna és az adriai kikötők közötti elegyek áramlanak?

A közép-európai térségben folyamatosan csökken a fuvarozási mód versenyképessége, a Rail Cargo Hungaria koordinálásával javaslatokat dolgoztak ki a szolgáltatás megszűnésének megakadályozására.

A társaság indulóban ötven villanygépet vásárol a közép-európai vasúti árufuvarozókat célozva.

A kormány 157 milliárd pesóból, vagyis körülbelül 3000 milliárd forintból hoz létre új vasúti pályákat a személyszállításhoz, továbbá az áruszállítást is fejleszti.

Nápollyal és Trieszttel kapcsolják össze a fontos észak-itáliai várost.

Máskülönben Magyarország nem fogja teljesíteni a 2030-ra vállalt klímacéljait, ellehetetlenülnek az energiahatékonysági beruházások és a klímavédelmi intézkedések.

A transzkontinentális útvonalat használó vasúti fuvarok továbbra is elsősorban Oroszországon keresztül haladnak. Az EU által az oroszokra kiszabott szankciók, majd a Kreml által bevezetett ellenszankciók viszont további akadályokat emelnek az ellátási láncok előtt.

A PKP LHS szerint húsz százalékkal nőtt a lengyel–ukrán határokat átlépő vonatok száma 2024 első tíz hónapjában az előző év azonos időszakához képest.

Az Európai Bizottság rábólintott a német nemzeti árufuvarozó vasúttársaságnak szánt, 1,9 milliárd euró értékű állami támogatási programra.