Kész két viadukt a Divača–Koper vonal új pályáján, le is tesztelték százzal

A beruházás célja a koperi kikötőbe vezető fontos vasúti pálya kétvágányúsítása, jelentősen növelve ezzel a szállítási kapacitást.

Az üzembe helyezési szakaszhoz közelít a jelentős szlovéniai vasútfejlesztés, jelenleg az infrastruktúra ellenőrzését szolgáló műszaki tesztek zajlanak.

A mostani próbák során a völgyhidak szerkezeti viselkedését mérik, beleértve a nehéz tehervonatok akár száz kilométer/órás sebességgel történő haladását is. A második vágány forgalomnak átadása előtti ellenőrzésének részeként a közúti és vasúti forgalomra egyaránt szánt Gabrovica- és a Vinjan-viadukton is áthaladtak szerelvények, húsz és száz kilométer/óra közötti tempóval. A tesztek során olyan is előfordult, hogy az egyik műtárgyon közúti, míg a másikon vasúti forgalom zajlott egyidejűleg.

A Divača–Koper kétvágányúsításáért felelős 2TDK-tól elmondták, a völgyhidakon végzett vizsgálatok fontos lépést jelentenek a szerkezetek biztonságának és üzemi körülmények közötti viselkedésének igazolásában. A Vinjan esetében a vizsgálatokat egy két nehéz mozdony által vonatott, zúzottkővel megrakott teherkocsikból álló, több mint ezerkétszáz tonnás szerelvénnyel végezték. A tesztprogram során statikus és dinamikus próbákat egyaránt végrehajtottak. Az első szakaszban a vonat előre meghatározott pontokon terhelést fejtett ki a viadukt különböző nyílásaira, ezt követően pedig akár százzal is átzúzott a műtárgyon, sőt, erről a tempóról való fékezést is megmérték. A szerkezet viselkedését több ponton elhelyezett műszerekkel mérték meg. Az eredmények lehetővé teszik, hogy a viadukt terhelésekre adott válaszait összevessék a tervezési és mérnöki számításokban megadott értékekkel.

További terhelési próbákat végeznek majd az útvonalon található egyéb műtárgyakon, többek között a térségre jellemző karsztképződményekben létesített völgyhidakon és alagútszakaszokon is.

A két viadukton végrehajtott próbaterhelések az új vasúti infrastruktúra ellenőrzését célzó átfogó program részét képezik. Az új pálya első tesztjére még idén márciusban került sor, egy személyszállító szerelvény formájában, amit a vasúti pálya működését és stabilitását ellenőrző vizsgálatok követtek, az úgynevezett gyenge felépítményű szakaszokat is beleértve. Ezt követően az útvonalon fekvő műtárgyakon folytatódtak a tesztek, például a Lokev és Beka alagutak közelében található hidakon, továbbá a karsztképződmények fölé épített szerkezeteken.

A mostani munkálatok nagy része a beruházás harmadik szakaszára összpontosul, ahol az elektromos és gépészeti berendezések telepítése van folyamatban, emellett pedig az egyes rendszerek ellenőrzése és tesztelése is zajlik. Szeptemberben a szlovéniai vasútbiztonsági ügynökség, az AŽP alapos ellenőrzést tartott a Koper előtti utolsó alagútnak számító Škofije-alagútban, emellett az összekötő keresztjáratokat és a hozzájuk tartozó berendezéseket is megvizsgálták. A hatóság a Vinjant is górcső alá vette, a Glinščica-völgyön át vezető útvonal ellenőrzését pedig lezárta. Ez a helyszíni szemle különösen fontos volt a projekt következő szakaszai szempontjából. Az AŽP illetékes biztonsági hatóságként vesz majd részt az új pálya üzembe helyezési feltételeinek teljesítéséhez szükséges eljárásokban.

A Divača–Koper vasút második vágánya elengedhetetlen a koperi kikötő vasúti szállítási kapacitásának növeléséhez. Jelenleg a meglévő, 1967-ben létrehozott sínpár jelenti az elsődleges kapcsolatot a kikötő és a hátország között. Az egyetlen vágány miatt a szállítási kapacitás korlátokba ütközik, gátat szabva a vasúti árufuvarozás és a logisztikai folyamatok fejlődésének.

A tervezettnél olcsóbban, bő 1,1 milliárd euróért (aktuális árfolyam alapján több mint 400 milliárd forintért) megvalósuló beruházás elkészültével a két sínpár együttesen napi 212 vonat közlekedését teszi majd lehetővé; ez az érték jelenleg mindössze kilencven, az új pályán viszont akár további százhúsz szerelvény is haladhat. Az éves szállítási kapacitás mértéke 25,7 millió nettó tonnával, körülbelül 36,9 millióra nőhet, míg most csak cirka 14 millió tonna árut tudnak fuvarozni. Ezzel egyidejűleg a meglévő vonal korszerűsítésével százkét vonat használhatja majd azt a pályát, 17,7 millió nettó tonnára bővítve kapacitását.

A Divača–Koper vasútvonal teljes hossza 27 kilométer lesz, aminek 75 százaléka, húsz és fél kilométernyi pálya alagútban fut. A vonal a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) három közlekedési folyosójának: a Baltikumot az Adriával összekötő, a földközi-tengeri, valamint a Nyugat-Balkán korridornak is része, ezáltal kulcsszerepet játszik az áruszállítási kapacitás növelésében, országos és nemzetközi szinten egyaránt – jelenti a Railway Pro.

(Nyitóképünkön a Gabrovica-viadukt tesztje. Fotó: railwaypro.com)