Pályarekonstrukciók, több vonat, a jelenleg forgalomban lévő IC-kocsik áthelyezése regionális járatokra – a GYSEV céljai 2030-ra

Vonalai korszerűsítését és a személyszállítási szolgáltatások bővítését célzó beruházásokat készít elő a nyugat-magyarországi vasúttársaság a MÁV-tól tavaly üzemeltetésre átvett 752 kilométernyi vasúthálózat birtokában. Kövesdi Szilárd vezérigazgató interjúban számolt be a tervekről.

A vasúttárság első embere a hamarosan, várhatóan jövő ősszel forgalomba álló Stadler Flirt intercity-motorvonatokról is beszélt a román Club Feroviar vasúti hírportálnak, melyek első példányait jelenleg Romániában tesztelik. Ezen felül a határokon átnyúló beruházásokról, valamint a vasúti árufuvarozás előtt álló, egyre szaporodó kihívásokról is szólt.

A GYSEV jelenleg – az ausztriai vonalszakaszokon felül – 1195 kilométernyi vasúthálózatot üzemeltet Magyarországon, amit a magyar állam megbízása nyomán legalább 2030 végéig működtethet.

Kövesdi elmondta: a vasúttársaság már a 2025. július elsejével megkezdett átvételt megelőzően felmérte az infrastruktúra állapotát, és három kategóriára – sürgős munkálatok, a következő öt évben esedékes beruházások, hosszú távú korszerűsítések – bontott beavatkozási programot dolgozott ki. Az elsődleges cél a pályák minőségének javítása, hogy azok elérjék a társaság által korábban is kezelt vonalak színvonalát.

Az egyik legösszetettebb munka a 20-as vonal Veszprém és Ajka közötti, problémás szakaszának rekonstrukciója volt, ahol a vasúti töltés megrongálódása miatt cirka másfél évig, 2024. decemberétől idén május végéig szünetelt a személyszállítás.

A 25-ös (Celldömölk–)Boba–Zalaegerszeg–Bajánsenye vonalon lecserélték az Alcatel gyártmányú biztosítóberendezéseket és megkezdték a központi forgalomirányítás (köfi) kiépítését. A köfi idén szeptemberben indult el, a teljes szakasz forgalmát kezelő új, zalaszentiváni irányítóközpontot pedig várhatóan idén decemberében adják majd át.

Ezzel párhuzamosan az átvett vonalak lassújeleinek megszüntetésén, valamint az állomások korszerűsítésén is dolgoznak: Ajkán és Várpalotán nagyfelújítás zajlik, Zalaszentivánban, Zalabér-Batykon, Ukkon és Zalalövőn pedig úgynevezett okos várótermeket alakítanak ki. Több állomáson korszerűsítették az utastájékoztató rendszereket, például Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Várpalotán, Ajkán, Zircen és Sümegen.

Zalaszentivánnál zajlik egy másfél kilométer hosszú, villamosított deltavágány kiépítése. A részben hazai, részben uniós forrásokból 2028 elejére megvalósuló projektnek köszönhetően nem kell majd a tehervonatoknak és egyes személyvonatoknak irányt váltani az állomáson.

A villamosításokat illetően GYSEV a 17-es számú Szombathely–Zalaszentiván–Nagykanizsa vonal alsó szakaszát – felújítással együtt – és a rövidke Szombathely–Kőszeg (18-as) vonalat is villamosítani tervezi. Utóbbi előkészítése zajlik, a munkálatok hamarosan megkezdődhetnek.

Egyéb infrastrukturális munkálatok:

• deltavágány létrehozása Gyékényesnél;

• a 30-as vonal Gyékényes–Balatonszentgyörgy szakaszának részleges rekonstrukciója;

• a 20-as vonal további, szakaszos felújítása;

• számos állomás és vonalszakasz köfibe történő integrálása.

Mindezen beruházások illeszkednek a kormány Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervének stratégiai és pénzügyi keretébe.

A 752 kilométernyi vasútvonal átvétele nem jelentette a szolgáltatások automatikus átvételét is, az több fázisban valósul meg. Elsőként, 2025. július elsejétől, a 25-ös vonalon, Zalaegerszeg és Celldömölk között váltotta le a MÁV-ot a személyszállítási közszolgáltatási feladatok terén, a regionális személyvonatok esetében.

2026. április elsejével a Csorna–Pápa (14-es) és a Győr–Celldömölk (10-es) vonalak helyi személyszállítása, ezen felül a Budapest–Szombathely viszonylatú Savaria Intercityk is átkerültek a GYSEV-hez, a nemzeti személyszállítási politikával összhangban álló, hosszú távú fejlesztési stratégia részeként.

Habár a vasúttársaság egyelőre nem határozott meg ütemtervet a további vonalak szolgáltatásainak átvételét illetően, jelezte azon szándékát, hogy részt vesz majd a piaci terjeszkedésben, ahogy az ágazat megnyílik a verseny előtt. Erre felkészülésként a hagyományos, mozdonyból és kocsikból álló vonatokat fokozatosan tervezik lecserélni korszerű, alacsonypadlós villamos motorvonatokra.

Ennek egyik része az a tizenegy intercity-kivitelű Flirt is, ami a Stadlertől rendeltek. A GYSEV-vezér arról beszélt, a százhatvan kilométer/órás sebességre alkalmas, ötrészes szerelvények első két példánya már hónapokkal ezelőtt elkészült. Jelenleg Romániában, a Făurei melletti vasúti tesztköztpontban végeznek velük részletes műszaki vizsgálatokat és különböző dinamikus próbákat, értékelve a fék- és vezérlőrendszereket, valamint a futásjóságot – a făurei központ bevonása a programba a gördülőállomány tesztelésére tervezett, speciális infrastruktúra új, nemzetközi szintű alkalmazását jelenti a román vasúti ágazat számára. A romániain felül Csehországban, a velimi próbapályán, továbbá Magyarországon is számos tesztet végeznek majd a vonatokkal. Az első IC-Flirtök a tervek szerint 2027 őszén állhatnak majd forgalomba Budapest és Sopron, valamint Szombathely között. A teljes flotta a szükséges tesztek befejezését és a hatósági engedélyek megszerzését követően, várhatóan 2028 nyarára veheti fel a munkát.

A kétáramnemű Flirtökkel újabb lépést tehetnek majd a szolgáltatásfejlesztés érdekében: Ausztriába átjáró IC-ket terveznek, ami lényeges a „sógoroknál” is üzemelő társaságnak. Kövesdi kiemelte: az átjárhatóság kulcsfontosságú tényező volt a járművek megrendelésénél, és fontolgatják a Flirtök nemzetközi IC-járatokon, elsősorban Sopron és Bécs, valamint Szombathely és Grác között történő bevetését is, a jövőben akár meg is hosszabbítva ezeket a viszonylatokat. Ezekhez azonban infrastrukturális fejlesztések is kellenek, például a Sopron–Bécsújhely (Wiener Neustadt) vonal jelenleg is zajló, továbbá a Szentgotthárd–Grác szakasz tervezett villamosítása.

Az ágazat súlyos kihívásokkal néz szembe: csökkenő szállítási volumenekkel, elhúzódó infrastrukturális munkálatokkal, pályakizárásos vágányzárakkal és növekvő költségekkel, amiket nem mindig lehet az ügyfelekre továbbhárítani. A GYSEV-vezér úgy véli, az árufuvarozást elsősorban a kiszámíthatóság hiánya hátráltatja, részben a rossz minőségű vasúti infrastruktúra okán. Ezek a zavarok a fuvarozókat a terveik folyamatos módosítására kényszerítik, többletköltségeket eredményezve. A helyzetet tovább bonyolítják az építési munkálatok miatt bevezetett vágányzárak és az alternatív útvonalak is. Mindezek okán egyre nehezebbé válik az áruk határidőre történő célba juttatása, versenyképes költségek mellett.

Kövesdi szerint a megoldás a kombinált fuvarozás fejlesztésében rejlik, nem pedig csak a közúti és a vasúti áruszállítás közötti verseny fokozásában, az együttműködésben és a kombinált fuvarozás szerepének erősítésében látják a jövőt. Ausztriában például 2012 óta működik egy, a kombinált fuvarozást támogató rendszer, mely ösztönzi az áruforgalom közútról vasútra történő terelését. Egy hasonló, átlátható és az engedéllyel rendelkező vasúti társaságok számára hozzáférhető mechanizmus mind a GYSEV Cargo, mind a magyar gazdaság versenyképességét javíthatná.

Az üzletágban a GYSEV Cargo már most is viszonylag új mozdonyparkkal rendelkezik, az elmúlt évek beruházásai pedig a logisztikai kapacitások fejlesztésére is kiterjedtek. Idén ősszel egy új, 23 ezer négyzetméteres logisztikai raktárat adtak át Sopronban, zöldmezős beruházás keretében. Emellett tavaly Debrecenben is megnyílt egy terminál, amin még kisebb befejező munkálatokat el kell végezni.

A vasúttársaság az alábbi célkitűzéseket szeretné megvalósítani az évtized végére:

• a teljes új Flirt intercity-motorvonatflotta üzembe állítása;

• a jelenleg forgalomban lévő IC-kocsik áthelyezése regionális járatokra, javítva ezzel az utazási feltételeket az érintett vonalakon;

• számos jelentős infrastrukturális és állomáskorszerűsítési beruházás befejezése;

• az áruszállítás terén az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások körének bővítése, még nagyobb részt vállalva az ügyfelek logisztikai tevékenységeiből.

(Nyitóképünkön a GYSEV újonnan készülő IC-Flirtjei a Stadler lengyelországi gyárában. Fotó: Dani Szabolcs)