Duna-híd Vácott, igen, vagy nem?

Zöldi Péter   ·   2018.01.18. 11:15
duna_hid_vac_kislid

A váci rév Szentendrei-szigeti építményeinek romlásáról szóló minapi cikkünk kapcsán vetődött fel, hogy bizony, ezen a helyen évtizedek óta hídnak kellene állnia. Azonban amíg a Duna-hidak ilyen ütemben épülnek, egy-egy új híd nem csak áldás lehet, hanem átok is. Úgy tűnik, ha a hídépítési szándékok mögött erősebb egy-egy város lobbiereje, mintsem a hálózat egyenszilárdságú alakítására és bővítésére törekvő, egyes beavatkozási pontok helyett a hálózat egészét figyelő szabályozás, akkor könnyen visszafelé sülhet el akár a legjobb szándékú terv is.

Az új híd és a kapcsolódó útépítési nyomvonalváltozatok (képek forrása: szimon.hu)

Vác városa azon a ponton alakult ki, ahol azt a földrajzkönyvekből megtanult adottságok azt meghatározzák: a síkság és a hegyvidék találkozásánál. A Pesti-síkságról és a Gödöllői dombság lankáiról itt futnak be a Duna mellé azok az utak, amelyek egyrészt áttörnek a Cserhát és a Börzsöny között a Felvidék felé, vagy továbbfutnak a Duna mentén északnyugatnak. A dunai átkelési hely másodlagos: azért jött létre, hogy a túlpart és a Szentendrei-sziget felől a város által kínált piac, munkahelyek és egyéb szolgáltatások megközelíthetőek legyenek. Nem tipikusan hídfő-településről van tehát szó, ezért a városvezetés – és vele együtt sok váci polgár – álmai egy Duna-hídról inkább tekinthetőek lokálpatrióta megnyilvánulásnak, vagy helyi közlekedési igénynek, mintsem az országos hálózatba organikusan ágyazódó törekvésnek.

Bár országosan van példa a helyi igények által motivált hídépítésre – egy ilyenről nemrégiben mi is írtunk –, amíg az országos hálózat és vele együtt a hídhálózat is hiányos, a „helyiérdekű hidak” átmenetileg országos tranzitfunkciót is kénytelenek lennének viselni, ami a kapcsolódó hálózatokat a végtelenül hosszú átmeneti időszakokban aztán úgy torzíthatja, hogy ezek az átmeneti funkciók azután már ott is ragadnak, örökre.

Jól mutatja ezt a problémát a váci hídhoz kapcsolódó közúthálózati fejlesztések térképlapja. Az apropó, ami miatt a híd Vácon, vagy ahhoz közel szeretne megépülni, a Tahitótfalunál álló híd a szentendrei Duna-ág felett. Legyen ennek meg a párja a főágon is, logikus a gondolatmenet. Gyorsan kiderül azonban, hogy a tahitótfalusi híd bekötése, településszerkezeti helyzete alkalmatlan arra, hogy az új kelet-nyugati kapcsolat, kvázi M0-pótló Duna-híd forgalmát levezethesse, ezért a kisági híd kiváltására is új hidat kell tervezni, valahol Tahitótfalutól északra – vagy elmebeteg nyomvonalú elkerülőutat kell építeni a meglévő hídhoz. Ilyen erővel tehát az új Duna-híd szinte épülhetne akárhol.

Lazán az is a problémához tartozik, hogy az új híd Duna-balparti úthálózata nem csatlakozik a Gödöllő és Vác közötti úthoz, pedig a térséget leginkább ebből az irányból érheti el az a közúti forgalom, amely a dunai átkelést keresné. Helyette az útvonal Sződ mai főutcájára vezet rá, ami aztán Csörög térségében gerjeszthet ma még ismeretlen erősségű forgalmat.

Szépnek szép, de nem tudni, hogy hová vezet

Az igazán nagy problémát azonban a tervezett híd a Tahi és Esztergom közötti útszakaszon okozza, nyilvánvaló, hogy ez az az irány, melyet az új átkelőt használók dominánsan megcéloznának, illetve szívóhatása is ebből az irányból érvényesülne. Az Esztergom és Hatvan közötti területek számára hihetetlenül vonzó, az északi M0-ás hidat maga mögé utasítóan attraktív Duna-keresztezési lehetőség megnyílása egy ma elsősorban lakó- és üdülőterületre vezet be új átmenőforgalmat. A keskeny jobbparti sávban, Visegrádon, Dömösön semmiféle olyan közútfejlesztés nem képzelhető el, melyekkel ennek káros hatásai akár csak részben is ellensúlyozhatóak lennének, ráadásul ebből a parti csapdából legközelebb csak észak-Budán, vagy Esztergomnál van kitörési lehetőség. Ebben a helyzetben bármilyen, az új hidat ábrázoló látványterv csak olyan csalifalatnak tekinthető, amely a valós veszélyekről igyekszik elterelni a figyelmet.

Érdemes a hídépítés egy másik hatásterületét is szemügyre venni! A jelenlegi kompjárat a maga erősen korlátos kapacitásával Vác központjával teremt közvetlen kapcsolatot, a túlparti, Szentendrére közlekedő autóbuszjáratnak köszönhetően nagyon erős a gyalogosforgalom is, a kerékpárosokról nem is beszélve. Élő, működő, a város és a belváros vonzerejéhez jelentős mértékben hozzájáruló, annak kapcsolati rendszerét kiteljesítő kompjáratról van tehát szó, melyet azonban a gépjárműforgalom tart el. A hídépítés után itt kompjáratra nem lesz szükség. Igaz ugyan, hogy Vác és Szentendre között közvetlen autóbuszkapcsolat létesülhet, de a mai kompjárat járulékos haszna a belvárosból örökre eltűnik, a gyalogosokkal és biciklisekkel együtt, azok száma még egy kisméretű átkelőhajó fenntartását sem teszi majd lehetővé.

* *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek