Eppstein és Winterberg: az év állomásai Németországban
Idén a Taunus-hegységben található Eppstein és a hochsauerlandi Winterberg érdemelték ki a kitüntetést. Tizenötödik alkalommal ítéli oda ezt a díjat a leginkább utasbarát németországi állomásnak a szervezet zsűrije.
A Taunus hegység a rajnai palahegység délkeleti része, Hessen és Rheinland-Pfalz tartományok területén. Németországi viszonyok között alacsonynak számító településsűrűsége és gazdag erdősültsége miatt kedvelt belföldi kirándulóhely. A 13 ezer lakosú Eppstein a Majna-Lahn vasútvonalon fekszik, Frankfurttal az S2-es S-Bahn-járat köti össze.
Winterberg sincsen ide messze, az északrajna-vesztfáliai hegyi település télisport-lehetőségeiről ismert, lakosainak száma 12 ezer, vasúton Dortmundból az RE57-es regionális járattal érhető el, a 60-as évek óta az Allendorfba vezető vasútvonal felszámolása miatt végállomás, napi hat, hétvégén tizenkét járattal.
Mindkét vasútállomás azzal érdemelte ki a címet, hogy olyan szolgáltatások találhatók ott, melyekért egyébként a városházára kellene, hogy fáradjon a kedves utas. Hiába, a PolgárKormányablakok rendszeréről ezen a vidéken még nem is hallottak, ha lenne ÉvVasútállomása-cím Magyarországon, évente tucatjával lehetne kiosztani.
A zsűri indoklása szerint az eredeti állapotában megmaradt, szürke homokkőből épült eppsteini állomásépület a szeretetteljes restaurálás után példaszerű ékkövévé vált a városképnek, ahol a település polgárai, az ingázók és a kirándulók egyaránt otthon érezhetik magukat. Az 1903-ban épült állomásépület jó tíz évig üresen állt, miután 2007-ben ismét sikerült neki összetalálkozni eredeti funkciójával. Ma a városi ügyfélszolgálat mellett működik itt egy kávéház is, naponta 2300 utas halad át rajta és átlagosan kétszázan jönnek ide csak úgy az időt tölteni. Kellemes kilátások egy állomásépületnek, különösen más, egészen kontrasztos helyzetekkel összevetve.
A winterbergi állomás 2017 őszén új felvételi épületet kapott, miután a régit négy évvel ezelőtt lebontották. Az új építmény futurisztikus, üvegtisztaságű és tarkabarka, a városhoz való viszonyát a tetőfelépítményen egy absztrahált síugrósánc egyértelműsíti – de ezt felfoghatjuk elegáns pergolának is, ami alatt kevésbé izzik fel a nyári napon a lapostető fémborítása.
A jegypénztárak (ezek szerint még Németországban is képesek papíralapú jeggyel vacakolni?) a világos és transzparens, fa- és üveganyagot bőségesen felmutató csarnoképületben helyezkednek el, közvetlenül az itt is megtalálható városi ügyfélszolgálat mellett. Tehát ide jegyért, születési anyakönyvi kivonatért és személyi igazolványért egyaránt befáradhat a kedves ügyfél – ez a szimbiózis fontos lehet annak szükséges tudatosításában, hogy ő nem egy elszállításra váró cucc, hanem egy vállalkozás ügyfele. A kávézás ezúttal elmaradt, viszont a sumér–magyar rokonsági elmélethez kapcsolódva azt is meg kell említenünk, hogy a síugrósánc-motívumot egészen bizonyosan a nyíregyházi állomásépületről lopták.
Ahogyan arról tudósítottunk, tavaly a wittenbergi főpályaudvar és a Bayerisch Eisenstein-i határállomás kapták meg az Év Állomása-címet.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
