Felvonultak a kéklámpások

Mint a korábbi években, idén is tűzoltóautók felvonulásával kezdődött a nap. A Flórián térről reggel indult a közel ötven, hivatásos és önkéntes tűzoltók autóiból álló menet. A rendőrök az Andrássy úton csatlakoztak hozzájuk, és a hosszú villogó-szirénázó járműoszlop a Hősök terén megtett kör után érkezett be a Városligetbe, ahol elfoglalták helyüket. A piros és kék-fehér autók között néhány zölddel a honvédség tűzszerészei is képviselték magukat.

A megnyitón jelen voltak a katasztrófavédelem és a rendőrség legfelső vezetői, valamint Pintér Sándor belügyminiszter is. A megnyitó beszédeket az országos rendőrkutya-vezető verseny eredményhirdetése követte a Rendőrréten, majd a tűzoltóknál kezdődtek meg a mentési bemutatók. Néhány budapesti és pest megyei önkéntes tűzoltó-egyesület minősítő gyakorlatát tartották meg. A két feladatból álló (egy tűzoltási: osztott sugár szerelése, táplálás gépjárműfecskendőről és egy műszaki mentési: gépjárműbe beszorult sérült, kiszabadítása a tető levágásával) gyakorlat egyben bemutatóként is szolgált. Nagykovácsi, Pilisborosjenő, Pilisszentiván, Pilisvörösvár, Solymár, Rózsadomb, Hidegkút és Zugló egyesületei sikerrel teljesítették a gyakorlatot.

A műszaki mentési feladatot minden egyesületnek jól sikerült végrehajtania, bár kisebb hibák még előfordultak. A beavatkozás minden esetben a gépjármű leáramtalanításával kezdődik, és a tűzoltók a kezük ügyébe helyeznek egy porral oltó készüléket is, de úgy, hogy az a mentés további szakaszában ne legyen útban. Közben bólyákkal lezárják az érintett útszakaszt. Egy tűzoltó bemászik a roncsba a sérülthöz. A légutak biztosítása végett a fejét hátrabillenti. A sérültet letakarják, hiszen a roncsvágás során fémszilánkok keletkezhetnek, fontos, hogy ezek további sérülést ne okozzanak.

Ha van, akkor védősisakot, esetleg nyakmerevítőt is adnak a sérültre. A vele foglalkozó tűzoltó feladata ezzel nem ért véget, a sérültet folyamatosan nyugtatnia kell, amíg a mentés tart. A hidraulikaszivattyú beindítása után megkezdhetik a tetőt tartó oszlopok elvágását a hidraulikus feszítő-vágó készülékkel. Amíg ketten vágnak, a többiek tartják a tetőt, hogy az ne szakadjon rá a sérültre. A hat oszlop elvágása után vezényszóra felemelik, és a jármű mögé teszik a tetőt. Ezt követően a sérültet óvatosan kiemelik a roncsból, és átadják a mentőknek. Volt olyan tűzoltó, aki a lefektetése után átlépett a sérült fölött. Ez nem súlyos hiba, de pontlevonás jár érte.

A tűzoltási feladat sem volt különösebben nehéz, bár itt több hiba is előfordult. Az osztott sugár azt jelenti, hogy a fecskendőtől (a tűzoltóautótól) egy alapvezetéket szerelnek, melynek végére egy osztót kapcsolnak. Az osztóból két B tömlő ágazik ki, végükön egy-egy sugárcsővel, összesen tehát két vízsugárral tudnak oltani a tűzoltók. Ahogy haladnak a szereléssel, az „Osztó kész! Vizet!”, „Első sugár kész! Vizet!” és „Második sugár kész! Vizet!” vezényszavaknak kell elhangozniuk, ezek után táplálják meg vízzel a tömlőket. Először csak az osztóig, majd a vezényszavak után tovább a sugárcsövekig.

Mivel az épületbe mindenképp be kell hatolni – hiszen a feladat része egy sérült személy kimentése is az égő épületből – a tűzoltók légzőkészülékben dolgoznak. A behatolás egy gyakorlatokon használt, preparált ajtó felfeszítésével kezdődik, ezt a műveletet az úgynevezett Force-baltával célszerű végezni. Mivel az ajtó kinyitásakor szúróláng kicsapása lehetséges, a sérülések ellen védősugárral kell védekezni. Ezt sajnos szinte mindegyik egyesület elfelejtette. Az egyik csapatnál ráadásul probléma adódott az egyik sugárvezető oxigénpalackjával is. A palack csapja nem volt nyitva, ezt bajtársa a behatolás előtt próbálta meg kinyitni. Miután a tűzoltók behatoltak az épületbe, egy tálcatüzet kellett eloltaniuk, majd az épület hátsó részéből kihozni a sérültet. Fontos volt, hogy a sérült személyre rá kell adni valamilyen mentőálarcot, hiszen – a feladat szerint – az égő épület füsttel telítődött. Ezt a részfeladatot mindenkinek sikerült teljesíteni, akik eljutottak idáig.

A kőbányai ÖTE gyakorlata ugyanis még a behatolás előtt le lett állítva. Már az alapvezeték szerelésénél is szakmai hiányosságok mutatkoztak, és az osztó szerelése sem sikerült tökéletesre, az oltóvíz nagy mennyiségben spriccelt szanaszét. Az első sugár tömlője ugyancsak hasonló jelenséget produkált, ezért azt elkezdték kicserélni. Közben megszerelték a második sugarat, ám annak tömlőjéből is ömlött a víz a szélrózsa minden irányába. Mikor elkészültek az első sugár tömlőkiváltásával, és a cserélt tömlőt nyomás allá helyezték, az kapcsostul lelőtte magáról a sugárcsövet, egyenesen a nézők közé. Ekkor az Oktatási Központ tisztjei leállították a gyakorlatot, amelyet így természetesen sikertelennek minősítettek.

Közben a KMSZ (Különleges Mentési Szolgálat) alpintechnikai, magasból mentési bemutatóját is megtekinthették az érdeklődők. A vállalkozó kedvűek kipróbálhatták magukat tűzoltóként is: a füstsátorban nullához közeli látási viszonyok mellett, oxigénpalackkal a hátukon, légzőkészülékben kellett megtalálni a kiutat, illetve lehetőség volt a tálcatűzoltás gyakorlására is. A felnőtt látogatók pedig a csöppet sem veszélytelen roncsvágást is kipróbálhatták. Aki egy kicsit más kalandra vágyott, az hosszú sorban állás után valamelyik magasból mentő szerrel (kosaras emelővel) juthatott fel tíz emelet magasba.

A Rendőrréten ezalatt kutyás, intézkedéstaktikai és közelharc-bemutatókat tekinthettek meg az érdeklődők. A TEK a kötelék új járművével, egy fekete BTR páncélozott járművel képviseltette magát a rendezvényen.

A tűzoltóautók között két új jármű is bemutatkozott: A Respirátor vállalat a VFSZ (Veszélyhelyzeti Felderítő Szolgálat) járműveinek kiváltására kialakított dobozos Mercedes Vitóját és Range Rover Defenderét mutatta be a nagyközönségnek. Mindkét jármű mobil vegyi laboratórium, de a Vito inkább a laboratóriumi, míg a Defender a felderítő, ellenőrző (ADR) feladatokra tűnik alkalmasabbnak. A megkérdezett katasztrófavédelmi vezetők egyelőre nem kívántak nyilatkozni, hogy vannak-e tervek ilyen jellegű járművek beszerzésére.

Ugyancsak a Respirátor Kft. alkotta meg a Komondor névre hallgató könnyű páncélos harcjárművet is. A felderítési feladatokra kifejleszett jármű sokoldalú, alkalmas lehet többek közt a mobil vezetési pont, vagy a páncélozott mentő feladataira is.

A Komondor egyelőre csak kéttengelyes változatban létezik, de a háromtengelyes szállítójármű tervei is elkészültek már. A jármű képes a radioaktív sugárzás, vegyi és biológiai anyagok (vírusok, harci gázok) észlelésére, koncentrációjuk mérésére. Az összkerék-meghajtású Komondor tömege kevesebb mint tizenöt tonna. Magassága a három, szélessége a két és fél métert nem éri el. Teljes hossza is hat méter alatt van. Motorja 280 lóerős, műúton a jármű csúcssebessége kilencven kilométer per óra fölött van.