Geopolitikai bizonytalanság és piaci átrendeződés formálja a logisztikai szektort

A szakma díjait is átadták a 16. Közlekedéslogisztikai Konferencián.

A geopolitikai feszültségek, a gazdasági bizonytalanság és az ipari termelés visszaesése egyaránt meghatározza a logisztikai szektor kilátásait – hangzott el a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) által rendezett 16. Közlekedéslogisztikai Konferencián. A szakmai fórumon a gazdasági környezet változásairól, az ipari és logisztikai ingatlanpiac helyzetéről, a digitalizáció szerepéről, valamint az energiaátállás és az infrastruktúra-fejlesztések hatásairól is szó volt.

A rendezvényen a logisztikai szakma kiemelkedő szereplőit is díjazták.

A konferenciát Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke nyitotta meg, aki rámutatott, hogy a világgazdaságban jelenleg túltermelési válság figyelhető meg, miközben a logisztikai raktárkapacitások kihasználtsága világszerte mindössze mintegy 70 százalék. Ennek ellenére továbbra is épülnek új raktárlogisztikai létesítmények, részben azért, mert az építési költségek az elmúlt három évben mintegy 30 százalékkal csökkentek. Az elnök kiemelte, hogy a magyar áruforgalom jelentősen visszaesett: közúton 23,3 százalékkal, vasúton 18,9 százalékkal, vízen pedig 27,9 százalékkal csökkent, ami több területen meghaladja az uniós átlagos visszaesést. A piacot emellett a fogyasztói bizonytalanság és az európai autóipart érő új verseny is alakítja, különösen a kínai elektromos autók megjelenése miatt.

Nagy Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium iparügyekért felelős helyettes államtitkára előadásában hangsúlyozta, hogy a vállalatok ma olyan geopolitikai környezetben működnek, amelyben a korábban csak a hírekben hallott globális események közvetlenül befolyásolják a mindennapi gazdasági döntéseket. A gazdasági lassulás és a versenyképességi kihívások egyaránt új alkalmazkodási kényszert jelentenek az európai gazdaság számára. Hozzátette: a kormányzat kiemelt célja a hazai kis- és középvállalkozások fejlesztése, valamint az ipari és logisztikai infrastruktúra erősítése.

Az ipari és logisztikai ingatlanpiac helyzetéről Kalmár Milla, a 108 Hungary Real Estate Kft. ipari ingatlan üzletágának vezetője adott áttekintést. Elmondta, hogy a teljes bérlői kereslet tavaly meghaladta az egymillió négyzetmétert, ami mintegy 30 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Az előbérleti szerződések volumene elérte a 330 ezer négyzetmétert, miközben több mint 327 ezer négyzetméter új ipari-logisztikai ingatlant adtak át. A szakértő szerint a vidéki tranzakciók aránya az elmúlt években megduplázódott, és a vidéki lokációk jelentősége tovább nőhet. Ugyanakkor az ingatlanpiacon erős verseny alakult ki a bérbeadók között: az effektív bérleti díjak sok esetben stagnálnak vagy csökkennek, miközben a bérlők alkupozíciója erősödött.

A konferencia ingatlanpiaci kerekasztalán a szakértők arra is rámutattak, hogy a logisztikai szektor a magyar GDP mintegy négy és fél–öt százalékát adja, ugyanakkor a közúti fuvarozási szegmens jelentős nehézségekkel küzd, és évente mintegy háromszáz fuvarozó vállalkozás szűnik meg. A piacon ugyanakkor továbbra is jelentős mennyiségű szabad raktárterület áll rendelkezésre, ezért a lokáció és az épületek speciális adottságai egyre fontosabb szerepet játszanak a beruházási döntésekben.

A digitalizációról szóló panelbeszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a technológiai fejlesztések elkerülhetetlenek a logisztikában, ugyanakkor azok bevezetése komoly stratégiai döntéseket igényel. A szakértők szerint a vállalatok számára ma már nem az a kérdés, hogy digitalizáljanak-e, hanem az, hogy milyen ütemben és milyen mélységben valósítsák meg a fejlesztéseket.

A konferencián szó esett az M1 autópálya átfogó felújításáról és bővítéséről is. A fejlesztés során a gyorsforgalmi út három-három sávossá válik, intelligens forgalomirányítási rendszerekkel kiegészítve. A projekt részeként több mint hetven felüljárót és aluljárót építenek át vagy újítanak fel, bővítik a pihenőhelyeket, valamint új kamionparkolók is létesülnek.

A közúti fuvarozás energiaátállásáról szóló panelbeszélgetés résztvevői szerint a technológiai fejlődés és a fenntarthatósági elvárások egyaránt gyors változásokat hoznak a szektorban. A vállalatok számára egyre fontosabbá válik az energiahatékonyság, az alternatív hajtásláncok és a megújuló energiaforrások használata, ugyanakkor az infrastruktúra-fejlesztések és a gazdasági megtérülés kérdései továbbra is komoly kihívást jelentenek.

A szakértők szerint a vállalatok számára az energiaköltségek csökkentése és az energiahatékonyság növelése vált a legfontosabb céllá. Ennek eszközei között egyre nagyobb szerepet kap az energiamenedzsment, az energiafelhasználás optimalizálása, valamint a helyben termelt megújuló energia, például napelemes rendszerek integrálása. Rámutattak arra is, hogy az energiaközösségek létrehozása és a digitalizált energiamenedzsment rendszerek hosszabb távon jelentős költségcsökkentést tehetnek lehetővé, ugyanakkor ezek megvalósítását gyakran szabályozási és finanszírozási kihívások nehezítik.

A konferencián idén is átadták a logisztikai szektor elismeréseit. A Logisztikai Érdemrend díjat Reisinger Győző, a Locargo Kft. tulajdonos-ügyvezető igazgatója vehette át. A Logisztikai Fejlesztési Díjat idén a CTPark Budapest West nyerte el egy 27 ezer négyzetméteres logisztikai fejlesztéssel, amely a jövőálló és energiahatékony raktárlogisztikai megoldásokat helyezi előtérbe.

A Logisztikai 9M díjat azok a szakemberek kapták (képünkön), akik munkájukkal jelentős mértékben hozzájárulnak a logisztikai ágazat működéséhez. Az idei díjazottak: Polcz Erika (EWG Customs Agency Zrt.), Szőke Pál (EWG Rail Zrt.), Mihály Attila (Trans-Sped Kft.), Szabó László (Kühne + Nagel Kft.), Varga Gábor (Universal Translink Airline Hungary), Bíró Tamás (Hungrail) és Bekk Róbert (Flex International Kft.).

(A tartalom a konferencia szervezőjének megbízásából az eseményről tudósító PR-ügynökség által kiadott közlemény alapján készült.)