Helikoptervásárlás a láthatáron? Vagy hamis a hír?

Magyarország 490 millió dollárért vásárolna katonai helikoptert Oroszországtól, Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin a helikopterszállításról is tárgyal majd a tervezett februári találkozóján: ezt a Sputnik orosz hírportál közölte egy moszkvai székhelyű fegyverkereskedelmi elemző intézet információjára hivatkozva, és írja a hvg.hu. Legfeljebb harminc orosz helikoptert vásárolhat Magyarország, a lehetséges szerződés értékét 142 milliárd forintra becsülik – idézte a Center for Analysis of World Arms Trade (CAWAT) intézet szóvivőjét a Sputnik.

A szóvivő szerint helikopterszállításról is szó lesz a februárra tervezett Orbán–Putyin-találkozón Moszkvában. Az intézet szóvivője a beszámoló szerint hozzátette, hogy a szerződést akár ki is bővíthetik a jövőben, mert Magyarország le szeretné cserélni az Mi-8-asokból és Mi-17-esekből álló helikopterflottáját.

A Népszabadság kedden írt arról, hogy a február 17-ére kitűzött találkozón a helikopterbeszerzésről is szó eshet, és hogy a magyar tervekben legfeljebb harminc helikopter beszerzése szerepel 142 milliárd forintért. Az idei büdzsé nem tartalmazza ezt a kiadást, de a lapnak azt mondták, Orbán Viktor egymaga is döntést hozhat ilyen súlyú stratégiai kérdésben.

Mint arról a Magyar Nemzet egy elemzése kapcsán beszámoltunk, már a nyári moszkvai repülőszalon után voltak hírek arról, hogy Magyarország, több más nyugati gyártó érdeklődése és jelentkezése ellenére marad az orosz technikánál. Amint megírtuk, jelenleg az orosz forrásból használtan vásárolt és tavaly beérkezett Mi-8-asok illetve a 2010-ben Finnországtól kapott gépek révén összességében jobb a szolnoki helikopteres alakulat helyzete, mint akkor, amikor a nagy dunai árvíz elleni védekezésre csak a rendkívüli helyzetre való tekintettel minősítettek két gépet bevethetőnek, de valójában már lejárt az üzemidejük.

Zord Gábor László akkor azt írta: „az orosz repülőgép- és hadiiparban járatos forrásaink szerint most minden jel arra mutat, hogy a magyar honvédség a jelenlegi struktúrában, esetleg változó partnerekkel, de még évekig (akár 2020-ig) a »minyókkal« folytatja.” A szerző elképzelhetőnek tartotta azoknak a Mi-171-eseknek az átvételét, amelyek a cseheknél szabadulnak fel, merthogy ott ténylegesen elkezdték a nyugati helikoptertípus beszerzésének eljárását. Ezek a gépek alig tíz évesek, ugyanakkor „minden megoldásnak kényszerűen tekintetbe kell vennie az Oroszországgal szemben tavaly érvénybe léptetett uniós büntetőintézkedéseket is.”

Egy korábbi cikkünkben Kelecsényi istván azt a rendkívül rossz helyzetet vázolta a hejcei katasztrófa évfordulója kapcsán, amelyben jelenleg a hazai a kutató-mentő szolgálat leledzik. „A Honvédség 2008-ban a 703 és 705 oldalszámú orosz Mi-17-es helikopterekbe éjjellátó berendezéseket integrált Oroszországban. Ez a képesség jól is jött, mivel a 2010-es kolontári katasztrófa során az éjjeli mentés is lehetővé vált a két forgószárnyas segítségével. A két helikopter további modernizálása, például infravörös kamera és más korszerű kutató-mentő berendezések beszerelése azonban nem történt meg, sőt, 2013-ban a védelmi költségvetés csökkentésére vonatkozó kormányintézkedéssel mélypontra csökkent a helikopterflotta hadrafoghatósága. Azóta a kevés üzemképes helikopter miatt, sok esetben az ország keleti vagy nyugati felén szünetel a kutató-mentő szolgálat.”

Arról is többször beszámolt portálunk, hogy ezzel szemben szinte valamennyi közép-európai NATO-tagállam, Lengyelország, Szlovákia és Csehország is nyugati típusok beszerzésével váltja le az eddig használt szovjet/orosz technikát.

Ami az orosz fejlesztéseket illeti: nemrég kapta meg a légialkalmassági engedélyt a Mi-8/Mi-17-es váltótípusának számító új konstrukció, a nagyobb, erősebb és modernebb építésű Mi-38-as. A gép, a putyini útmutatásoknak megfelelően, kizárólag orosz fődarabokból épül, tehát a hajtóművei is. Nem tudni, van-e rá megrendelés, és azt pláne nem tudni, a magyar szándékok esetleg ezt a típust vették-e célba, vagy a Mi-17-es továbbfejlesztését, a Mi-171A2, ami természetesen olcsóbb megoldás lenne, ráadásul a 38-as gyártása még csak most fog, és nem túl gyors ütemben, beindulni.

Bár nyilván a legkevesebbet akkor kellene fizetni, ha a magyar repülőalakulatok esetleg megintcsak használt, de keveset repült, vagy nagyjavított Mi-8/17-eseket kapnak. Ami viszont nem jelent a mai követelményeknek megfelelő modernizálást, technológiai fejlődést a magyar légierőnek, viszont legalább lenne mivel repülni.

Zord Gábor László szakíró ugyanakkor mai cikkében hamis hírnek tartja a mostani információt, annak ellenére, hogy az orosz beszerzés valószínűségét korábban ő is felvetette. Most azonban arra figyelmeztet, hogy „jelen pillanatban az ukrajnai válság nyomán bevezetett uniós szankciók miatt mindez teljességgel lehetetlen vállalkozás lenne a magyar kormány részéről.”

* * *

Indóház Online – Hivatlan oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a holdon, a síneken vagy a sínek mellett, a tűzön vagy a vízen történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!