Hócsata helikopterek nélkül 2. Milyen gép kellene?

Márványi Péter   ·   2013.03.21. 18:00
cim3

Molnár László nyugállományú őrnaggyal interjúnk első részében arról beszélgettünk, vajon mi mindenben segíthettek volna a honvédség Mi-8-as és Mi-17-es helikopterei, ha a két kutató-mentő feladatra elkülönített gépen kívül a többiben lenne, lett volna elég repült idő ahhoz, hogy a nehéz hófúvásos időkben, és a másnapi zűrzavarban bevethessék őket. A több ezer órát repült helikopterpilótát azonban a katasztrófa kapcsán érdemes volt arról is megkérdezni, vajon mi lett volna, és mi lenne a megoldás ebben a helyzetben, milyen típust lenne érdemes beszereznie a honvédségnek és a katasztrófavédelemnek, hogy más nehéz időkben legyen kapacitás a mentésre.

Az amerikai UH1N-eket ingyen kaptuk volna, az üzemeltetési hátteret már korántsem <br>(fotók: Wikimedia)

Az elmúlt hónapokban amúgy is viszonylag sűrűn szó esett helikopterek beszerzéséről. Szóba került az Agusta-Westland két típusa, előtte pedig ígéretesnek mutatkozott, de aztán elült az amerikai haditengerészet által használt UH-1N-ek beszerzése, de ugyanúgy emlegetnek sokan keleti, orosz technikát, a meglévő orosz technika helyett vagy bázisán. Ha Ön lenne most döntési helyzetben, ennek a néhány napnak a tanulságai alapján is, mit lépne, mondjuk, ha lennének hozzá anyagi eszköze is?

Van személyes tapasztalatom, hiszen 2002-ben végeztem el Olaszországban az Agusta iskolát. De ott kell kezdeni, hogy a rendszerváltás után elindult egy folyamat: azzal, hogy a NATO kötelékébe belekerültünk, vállaltuk, hogy betartjuk a kötelmeket is. A NATO-nak vannak bizonyos előírásai és szabványai, olyan eszközökkel dolgozik a szövetség, amelyek révén a tagországok egymással is tudnak együttműködni, olyan eszközöket használnak, amelyek bárhol üzemeltethetők, nemcsak Magyarországon, hanem bármelyik NATO országban. Ha egy adott ország az eszközeivel repül, akkor tudjon egy másik országban is repülni, mert szabványosak, egymáshoz hozzáillenek az eszközök. Elfogadtam azt, hogy le akarjuk váltani az orosz technikát. Egyértelmű volt számomra, hogy elfordultunk a keleti blokktól, Nyugat felé fordultunk, és akkor nyugati típusra kell váltani.

Az AgustaWestland AW139-es sokfelé elterjedt típus...

Amikor elvégeztem ezt az iskolát, mondtam a kollégáimnak, akik akkor már kezdtek fontosabb beosztásokba kerülni, hogy: gyerekek, itt vagyok én az Augusta iskolámmal, ez nagyon profi helikopter, ez alkalmas lehet arra, hogy a magyar légierőben leváltsa a meglévő helikopter típusokat, a közepes szállító helikoptereket, sőt, még a harci helikoptereket is. Akkor persze elküldtek melegebb éghajlatra, és nem akarták ezt meglépni. Vagy még nem volt rá megfelelő az idő.

Egy ilyen típusváltást lépésről lépésre kell végrehajtani. El kell kezdeni a rendszerből kivonni az elöregedett helikoptereket, és 1-1 századot föl kell állítani ezekből az új típusokból, hogy ne legyen olyan hirtelen a váltás, ne kerüljünk olyan helyzetbe, hogy nincs min repülni.

És persze ehhez pénz kell. Mert mindenhova pénz kell. Hiába kopogtatunk az oroszoknál, hiába megyünk az Agustához, hiába akarunk UH-1-es helikoptert behozni, mindenhova pénz kell. Az amerikaiaktól megkaptuk volna ingyen is az UH-1N-eseket, amikor 2004-ben kint voltam Amerikában, javasoltam, hogy hozzunk belőlük, de akkor se kellett nekik. Sőt. Kopogtattam a katasztrófavédelemnél is, Bell- 412-eseket, kéthajtóműveseket javasoltam, vagyis hogy legalább kettőt állítsanak rendszerbe. De hát nem volt rá pénz. Ha politikai döntés születik is ebben a kérdésben, akkor is a költségvetésnek a köldökzsinórján lesz a magyar honvédség es a katasztrófavédelem. Addig ez lesz az egyik olyan szféra, az egészségüggyel és az oktatással, amelytől mindig el fognak vonni. És ezt mindaddig meg fogják tenni, amíg azt gondolják, hogy a NATO védőhálója alatt minket majd mindenki meg fog védeni. Ilyen hibákat már követtünk el a történelem során.

...és a gyártónak van harci helikoptere is, az AW129 Mangusta

Visszatérve a lehetséges típusokra: mi lehetett a baj az ingyenes UH-1N típusú gépekkel?

Ingyen kapnánk őket, de utána jelentős költségei lennének az üzemeltetés során. Mert nem maga a helikopter kerül sokba. Hoztam én be civil helikoptereket magánszemélyeknek meg cégeknek, és mindig azt mondtam nekik, hogy ne azzal számoljatok, mennyibe kerül nem az a drága. Egy helikopter annyi, mint egy autót megvenni, viszont üzemeltetni és folyamatosan karbantartani, hogy azzal repülni is lehessen folyamatosan, na az kerül sokba. Hiszen az amerikai UH-1-esek is azért lennének drágák, mert kellene utánuk hajtóműveket venni, különböző eszközöket, műszaki berendezéseket, ellenőrző földi eszközöket, ezek a költségek, és ezeket már nem adták volna ingyen az amerikaiak.

De azt meg tudja erősíteni, hogy most az egyetlen függőben lévő esetleges lehetséges beszerzés, az Agusta-Westland viszont jó döntés lenne?

Az Augusta jó döntés lenne, ebben tudnék is segíteni a kormánynak. A másik pedig, amit az elmúlt napok is jeleznek, hogy a katasztrófavédelemnek mindenképpen kellene saját eszközzel rendelkeznie, hiszen vannak olyan események, amikor ennek a szolgálatnak saját gépeivel kellene tuzet oltani vagy kimenteni az embereket bárhonnan, és sok olyan feladat is lehet, amihez a katasztrófavédelem igénybe vehető akkor is, amikor nincsen katasztrófahelyzet. Nekik a rendszerükbe két külön helikopter kellene, a Bell-412-es nyilván a legprofibb megoldás.

De hiszen vannak a honvédségnek gépei, csak nincs, vagy alig van kirepülhető idejük <br>(fotó: Kelecsényi István)

Az viszont egyértelmű a honvédség és a HM kommunikációjából, hogy a költségvetés jelenlegi állapota mellett új gépek beszerzésére kevés az esély.

Ezért lenne nagyon fontos és jó döntés es a legolcsobb megoldas, ha a most meglévő maradék 15-16 MI-8/17-es es Mi-24-es lejárt üzemidejű helikoptert nem fecsérelnénk el és meghosszabbíttatnánk az üzemidejüket legalább 2-3 évig. Föl kell javítani őket, hogy teljes értékű helikopterek legyenek, ezért meg kell állapodni az oroszokkal. Ezekkel legalább addig ki kell húzni, amíg össze nem kaparja a pénzt a kormány, például az Agusta-projektre. A pilótáknak repülni kell, mert elveszítik a jártasságukat es alkalmatlanok lesznek békefeladatok ellátásara es a harci bevetésekre. Ezért fontos, hogy meg kell őrizni a most rendszerben lévő pilóta állományt. Korábban a haderőcsökkentés idején sok tapasztalt pilóta kikerült a rendszerből és jelenleg az utánpótlás képzése gyenge. A pilótáknak repülni kell, és nem 20-30 órákat, hanem legalább 200 órát évente.

Határozott szakmai kiállás várható el a HM részéről arról, hogy milyen technikai váltást kívánunk megvalósítani a légierőben. Erre vannak jó szakemberek a szervezetben akik meg tudják hozni a jó szakmai döntést.

Kapcsolódó hírek

Repülés Légiközlekedés

ITA helyett megint Alitalia?

iho/repülés   ·   2022.01.24. 09:00

Az arculatot a cég tavaly megvette, de az Unió az állami beavatkozást ahhoz kötötte, hogy az új cég ne legyen a régi... Tárgyalások a Lufthansa csoporttal a légitársaság negyven százalékáról.