Íme, az északolasz vidéki vasút- és településfejlesztés

iho/vasút   ·   2018.08.01. 12:00
trento_male_olaszorszag_vasut_kislid

Ha netán nem tudnánk, hol is van ez a Nonstalbahn....

A rövid történet egyik szereplője a Dél-tiroli Trento és Malè között 1909-ben épült vasút, német nevén Nonstalbahn, melyet 2003-ban Marilleváig, majd 2016-ban Mezzanáig hosszabbítottak meg. A vasút egy hajdanában hihetetlen kiterjedéssel bíró, 1000 milliméteres nyomtávolságú, villamosított hálózatnak a maradéka, jó túlélési esélyekkel. A közlekedési hálózat vonalbezárásokkal is járó, többévtizedes átstrukturálódása során ez a vonal nem csak megmaradt és hosszabb lett, de a kezdetben villamosvonalakra hajazó, településeken belüli szakaszok is fokozatosan saját, a közúti forgalomtól elzárt pályát kaptak. Tervezik a további hosszabbítást Fucinéig, bár a jelenlegi 66 kilométeres vonalhossz sem piskóta.

Hegyek között, völgyek között zakatol a vonat...

A megújulás jelentős fázisa volt, mikor az önálló társaság által üzemeltetett vonalat 1995-ben a Ferrovie dello Stato (FS), az állami vasúttársaság átvette, ekkor a menetrendet is sikerült összehangolni a nagyvasúttal, így Trentoban már nem kell időtrabló átszállásokra számítani. A vonal alsó, elővárosi szakaszán igen sűrű, hét perc körüli a követés, feljebb ez negyedórásra ritkul. Az Ansaldo kilencvenes évek közepéről származó motorvonatait fokozatosan leváltják az Alstom-gyártmányok.

Ilyen lendületes fejlesztés mellett számítani lehetett arra is, hogy a pályához ismét hozzá kell nyúlni, egyrészt a kapacitásbővítés, másrészt a településeken belüli elválasztóhatás mérséklése miatt. A villamoskorszakban ez nem volt probléma, de az önálló, az alsó szakaszon ráadásul kétvágányúvá átépülő, saját pálya már komoly településrendezési és forgalmi problémákat jelent, különösen, ha arra gondolunk, hogy a vonal mentén nem lusta, szélesen terpeszkedő magyarországi falvakat kell elképzelnünk végeláthatatlan földszintes utcákkal, hanem igen feszes kisvárosokat, szűk utcákkal-terekkel, magas épületekkel, fecskefészekszerűen.

A felszín alatti, új állomás

Az egyik menetrendi alapon kétvágányúsított szakasz Lavis és Zambana között húzódik, a második vágány építésével együtt pedig a Lavis központjában futó szakasz is felszín alá került, állomásostul. Az új felszín alatti vonal most nyílt meg. Mivel októberben tartományi választásokat tartanak, a politikusok nyilvánvalóan kihasználták a kínálkozó lehetőséget: Ugo Rossi tartományi kormányzó, aki Lavisban lakik, rögtön kerékpárral ment az új állomás átadóünnepségére. A megnyitás napján csak a felújított ET 401-es és 305-ös antik motorvonatokkal lehetett utazni, a menetrendszerinti üzem másnap kezdődött. Az új felszín alatti állomáson fotókiállítás nyílt a korábbi, villamosszerű lavisi vonalszakaszokat bemutató archív felvételekből.

Az új állomáshoz természetesen hatalmas P+R-parkoló is tartozik, így a vonal forgalmát várhatóan az autós ráhordás is gyarapítja majd. A vonal bontásáról, majd újjáépítéséről készült timelapse-videó itt tekinthető meg, a projekt költsége 24 millió euró volt, Lavis lakosságszáma – hát, igen – nem éri el a kilencezret. A projektet az Európai Unió NEM támogatta.

Helyszínrajz, P+R-parkolóval

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek