Jobban teljesítenek, ha tekernek

Az oktatási kerettantervek közé 2013-ban vették fel a BringaAkadémia tantárgyat, amit két évig hatvannégy órában, vagyis heti egy-egy órában tanulhatnak a 3–4., illetve az 5–6. osztályosok. A cél az, hogy a gyerekek biztonságosan közlekedjenek, sokat sportoljanak, legyenek levegőn; a bringázás (ahogyan más mozgásforma is) erősíti a kognitív képességeket is. Vagyis a gyerek jobban teljesít az iskolapadban.

A tantárgynak előképe is volt: 2008-ban a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium felkérte a kerékpáros rendezvényeket szervező, illetve kerékpáros ügyességi pályájával az országot járó Vuelta Sportirodát, hogy nyugat-európai mintára dolgozzon ki egy kerékpáros közlekedésbiztonsági programot. A Vuelta akkor átnézte a már létező európai kerékpáros közlekedési-nevelési projekteket, és a brit tűnt a leginkább átültethetőnek. A brit Bikeability három szintből áll:

• az első szinten a tanulók (akár felnőttek is) megtanulják forgalomtól elzárt területen kezeli a kerékpárt,
• a második a kisforgalmú utakon való rutin megszerzése,
• a harmadik a forgalmasabb, bonyolult forgalmi helyzetekkel tarkított utakon történő gyakorlat.

Meghívták Nagy-Britanniából az ottani oktatóképzés vezetőjét, akivel az első „Bringasuli program” keretében húsz oktatót készítettek fel arra, hogy az ország tizennyolc iskolájában szakkört tartson általános iskolásoknak.

– A program kiválóan monitorozta az itthoni helyzetet. Azt, hogy az emberek ugyan megtanulnak kerékpározni, de sokan bizonytalanná válnak a legkisebb akadálynál is. Ha valaki hátranéz tekerés közben, sokszor automatikusan ugyanabba az irányba húzza a kormányt, ha karjelzést ad, gyakran elbizonytalanodik. Ezekre fel lehet készülni, lehet tanulni, fejleszteni a biztonságos és magabiztos kerékpározáshoz szükséges képességeket, készségeket – mondta Abelovszky Tamás, a BringaAkadémia programvezetője.

A közlekedésre nevelés területén releváns szervezetek (például az ORFK Baleset-megelőzési Bizottsága, a Közlekedéstudományi Intézet) körében konszenzus van abban, hogy harmadik osztályig elsősorban gyalogos ismereteket kell tanítani a gyerekeknek, ezt követi a kerékpáros, majd később a kismotorra vonatkozó elméleti és gyakorlati képzés.

A legtöbb gyerek kilenc-tizenkét éves korában kezd el bringázni, főleg vidéken. Ez az önállóság szabadságot ad nekik, amit ki is használnak. Vegyük tudomásul, hogy ők már járművezetők, ismerniük kell az alapvető szabályokat. Ugyan a kerékpáros balesetek száma egy ideje csökken, a gyerekek hajlamosak figyelmetlenül, vagy védősisak nélkül kerekezni. A bringás tantárgy ezzel is számol. Négy nagyobb ismeretcsoportot jár körül: az elméleti részekben alapvető KRESZ-ismerteket is oktatnak, például arról, hol lehet kerékpárral közlekedni, és hol nem (ezt még sok felnőtt sem tudja). A második blokk az alapvető kerékpár-technikai ismereteket tartalmazza. A leghangsúlyosabb eleme az oktatásnak a gyakorlati képzés, amelynek során a gyerekek játékos feladatok segítségével megtanulják magabiztosan kezelni a kerékpárjukat az elindulás-megállástól kezdve az irányjelzésen át a váltókezelésig. Végül kerékpáros túrázási alapismereteket is kapnak.

Tény, hogy eddig nem sokan jelentkeztek, de az iskolák alig-alig tudnak a tantárgyról. – Az intézmények olyan válaszható tantárgyak mellett döntenek, amit amúgy is emelt óraszámban oktatnak, és a profiljuknak megfelel. De gyakoribb az, hogy nem is tudnak róla. Számos olyan pedagógussal, iskolaigazgatóval találkozunk, aki nem hallott a lehetőségről – mondja a programszervező. Persze vannak kivételek is: Szombathelyen a Gothard Jenő Általános Iskolában összeállítottak egy egyéves komplex programot: heti egy alkalommal a testnevelésóra keretén belül tartják a bringaoktatást. Ősz végétől tavaszig elméleti oktatás van, majd tavasztól a gyakorlati ismereteket veszik át. Az iskolának egyébként van járműparkja, húsz biciklivel. Bükkszentkereszten idén vezették be a kerékpáros ismeretek oktatását a mindennapos testnevelés keretében. Emellett három iskolában a Safe4Cycle program keretében szakkört tartanak, akkreditált pedagógusképzés is zajlik.

Ausztriában a kerékpáros közlekedés szabályait minden negyedik osztályos tanuló megismeri rendes tanórai keretek közt. A tanévet elméleti vizsga zárja, emellett pedig önkéntes gyakorlati kerékpárvizsgára is lehetséges. Nálunk egyelőre az a szakmai konszenzus, hogy legalább az önkéntes vizsga lehetőségéig eljussunk.