Jövőre fél évre Pápára költöznek a Gripenek Kecskemétről

iho   ·   2018.12.19. 08:45
cim_2

2019-ben egy időre elköltözik az 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis, adta hírül a Hiros.hu portálnak nyilatkozó bázisparancsnok, Ugrik Csaba. A dandártábornok persze rögtön hozzátette: a költözés csak átmeneti, és addig tart, amíg Kecskeméten tart a felújítás és az átalakítás. A munkálatok zavartalan elvégzéséhez legalább hat hónapra kell kimozdulnia az alakulatnak, Ugrik Csaba azt is elárulta, hogy a Gripenek, a hajózószemélyzet és a műszakiak ez alatt Pápán lesznek majd.

A várható átalakításokról, fejlesztésekről az elmúlt években két program kapcsán is megjelentek a hírek – többek közt portálunkon is –, az egyik a bázis katonai célú fejlesztése, a másik a vegyes, katonai-polgári üzemelésre való szükséges felkészülés, bővítés.

A Gripenek néhány hónapig Pápáról dolgoznak (fotók: Kelecsényi István)

Ami a katonai részt illeti: idén nyáron jelentette meg a Defense News az amerikai védelmi tárca koncepcióját, amelynek lényege, hogy megfelelő beruházások révén kiterjeszti jelenlétét Kelet-Európában. Konfliktus esetén a most Nyugat-Európában állomásozó egységek egy része már előkészített kelet-európai bázisokra települ, ahol az alakulatoknak lehetőségük van üzemanyag felvételére, a fegyverzet feltöltésére és javításokra.

Tehát nem új támaszpontokról, hanem a NATO-szövetségesek által használt egyes bázisok alkalmassá tételéről van szó. „Ha a fegyverzet, a gurulóutak és üzemanyag-feltöltési pontok megvannak, az krízishelyzet esetében nagyban megkönnyíti a mozgásunkat” – fogalmaz egy biztonsági tanácsadó a cikkben, amelyben konkrétan meg is jelölik, hogy melyik bázisra milyen gépek települnének. Eszerint az észtországi Amariba F-15,ös, F-16-os, F-22-es és F-35 ös gépeket telepítenének, itt fejlesztenék a Különleges Erők vezetési és kiképző központját.

Mint megírtuk, második helyen szerepel a cikkben a kecskeméti repülőtér, amelyre 56 millió dollár jut, üzemanyag-tárolókra, gurulóutak építésére és „más fejlesztésekre”, a támaszpontot krízishelyzetben F-15-ös és A-10-es harci gépek használhatnák, valamint az amerikaiak legnagyobb katonai szállító gépei, a C-5-ösök. A térségi bázisok közül a szlovákiai Malacka (Malacky) A-10-esek és F-15-ösök kiszolgálására alkalmas előteret kap, jövőre pedig fegyverraktár épülne.

Egy közös gyakorlat: az F-15-ösök már lepróbálták a repteret (fotó: Kelecsényi István)

Ami Kecskemétet illeti, a bázis az elmúlt évtizedekben különféle modernizálásokon esett át, de ezek a fejlesztések radikálisan nem változtattak a kapacitáson. Az állóhelyek és a gurulóutak tekintetében a magyar légierő legfontosabb támaszpontja nem tartozott az igazán nagy és tágas repülőterek közé: ha például valóban olyan óriási szállítógépek települnének ide, mint a C-5-ösök, azoknak bizony nagyobb előterek kellenek a kiszolgáláshoz és a rakodáshoz. Kecskemét relatív szűkössége egyébként az itt tartott katonai repülőnapokon is érzékelhető volt, sőt, sokszor meg is határozta, hogy bizonyos „nagyvasak” nem jöttek, mert túl sok helyet foglaltak volna el más résztvevők rovására. Apropó repülőnapok: a mostani bejelentés persze azt is nyilvánvalóvá teszi, hogy Kecskeméten 2019-ben sem lesz repülőnap.

A másik fejlesztési koncepcióról 2016-ban beszélt először, kecskeméti látogatása során a miniszterelnök, mondván, „megállapodás született arról, hogy épül egy kifejezetten polgári célokat szolgáló kifutópálya a kecskeméti légibázison”. Ezután a kormányfő rögtön a Mercedes gyárról beszélt, és arról, hogy a város járműipari központtá vált. Már ekkor idéztük egyébként azokat a véleményeket, melyek szerint egyébként a kormányfő szóhasználata nem biztos, hogy pontos volt, új pálya építése nem tűnik szükségesnek. Európában számos helyen látunk példát arra, hogy ugyanazt a repülőteret polgári és katonai üzemeltetők is használják, ugyanarra a pályára szállnak le, de persze más forgalmi előtérre gurulnak.

Műholdfelvétel: a pályától északra, északnyugatra épül a polgári terminál

Az azóta történtek sem új pályáról, hanem más létesítményekről szólnak. Tavaly nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak minősítette át a kormány a kecskeméti repülőtér közös (katonai–polgári) felhasználású repülőtérré fejlesztését, annak a programnak a felgyorsítása és gördülékeny intézése érdekében, amiről a városvezetéssel állapodott meg a kabinet, a Modern városok program részeként, öt és fél milliárd forintot rendelve a beruházásokhoz. Az elkészült hatástanulmány szerint a polgári repülőtér a létesítmény északi-északnyugati oldalán kaphat helyet, amely az északi elkerülő út felé esik. Ez azért is előnyös, mert egy bekötőúttal és egy felhajtóval a 445-ös főúton át a reptérről gyorsan elérhető lenne az M5-ös autópálya. A tervezett beruházások között szerepel a polgári utasforgalmi terminál, egy teheráruraktár kialakítása, üzemanyag-tárolók létesítése, valamint a közműhálózat fejlesztése és biztonsági kommunikációs rendszerek kiépítése is – idéztük a megállapodást tavalyi cikkünkben.

Szeptemberben a Magyar Idők megerősítette, a vegyes funkció kialakítása elsősorban a régióban működő Mercedes-gyár beszállítóinak igénye miatt merült fel. A lapnak a Honvédelmi Minisztérium megerősítette, hogy folyik a kecskeméti repülőtér kettős hasznosításának előkészítése.

Bővíteni kell a katonai infrastruktúrát is

Ugyancsak szeptemberben Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára beszélt arról, hogy összesen több mint 5,5 milliárd forintot költ a kormány arra, hogy polgári gépek fogadására is alkalmassá tegye a kecskeméti katonai repülőteret, ebből 3,5 milliárd forintot katonai célú beruházásokra, kétmilliárdot pedig a lakossági és kereskedelmi repülés feltételeinek megteremtésére fordítanak. Németh szerint 2020-ra készülhet el a munka, amit egyrészt a kecskeméti Mercedes-gyár sürget, másrészt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér zsúfoltságán is könnyíthet.

A repülőtér magyar és nemzetközi állományát is ki kell majd képezni mind a katonai feladatok, mind a polgári légi feladatok ellátására. Talán ezzel függ össze az a szintén idei szeptemberi hír, miszerint Benkő Tibor honvédelmi miniszter és Szepessy Kornél HungaroControl vezérigazgató szerződést írt alá, ennek értelmében az eddigi tizenhat katona mellett további harmincnégy hivatásos kezdhet el olyan tanfolyamokat és képzéseket, amelyek elvégzése után „hatékonyabban járulhatnak hozzá a polgári és a katonai légi navigáció fejlődéséhez”.

* *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek