Kijárati jelző
Talán ismerik a viccet az egyszeri vasutasról, aki 40 év szolgálat után nyugdíjba ment. Megkérdezték tőle, hogy "Bátyám, mint csinált a vasúton 40 évig?" Az öreg ezt válaszolta: "Kopogtattam a vonatkerekeket kalapáccsal." Mire jött a kérdés, vajon miért? Mire az öreg: "Ha én azt tudnám!"... Hogy ne essünk ebbe a hibába, mi kérdezünk is közben. Nem sokat, csak pár apró, de annál fontosabb kérdést teszünk fel: Miért? Hogyan? Mennyiért? Mit? Miből? Mivel? Kivel?
A vasút működésének céljairól, értelméről, a menetrendi struktúra kialakításáról és az ehhez szükséges vagy elégséges feltételek megteremtéséről sokan írtak már sokfélét. Mi itt páran összegyűltünk: elgondoltuk, mi az, amit szem előtt kellene tartani ahhoz, hogy a vasút ne kolonc legyen az adófizetők nyakán, hogy a vasutat ne (csak) kényszerből válasszák az emberek, és hogy a vasútnak - és a közösségi közlekedésnek - igenis van keresnivalója az ország vérkeringésében, ad absurdum még valami jó is kisülhet belőle. Feltesszük az egyszavas kérdéseinket, és megpróbálunk válaszolni rájuk, melynek során keressük a "jó menetrend" megalkotásának ismérveit, keressük a választ a tarifális kérdésekre, keresünk lehetséges infrastrukturális megoldásokat és keressük a más közösségi vagy éppen egyéni közlekedési módokhoz való kapcsolódási pontokat.
Nem mehetünk el szó nélkül a "nagy rivális", a gumikerekű közösségi közlekedési módozat, a Volánok szolgáltatása mellett sem, így a mélyére ásunk az ottani, jóval kiismerhetetlenebb menetrendi rendszernek (hátha megismerjük), ott is pedzegetünk díjszabási kérdéseket, és oda is kell a jó öreg laprugós buszok mellett valamiféle versenyképes infrastruktúra. Nem leszünk tehát "egysínűek", de megpróbáljuk kibékíteni a két ágazat örök ellentétét és szembenállását.
Persze ha midnezt itt éjjelek alatt körmölnénk és ki sem néznénk az ablakon, joggal lehetne minket szobatudósoknak titulálni. Mindezt elkerülendő, az elmúlt 10-15 évet mindannyian "terepen" töltöttük, és töltjük még ma is elég gyakran. Útibeszámolókból sem lesz hiány, mert látnunk kell egyrészt, hogy van még hová fejlődni, de azt is, hogy ez azért nem is annyira Balkán...
Hogyan ne képezzünk vonatot - drágán futó mozdony, motorvonati betétkocsik és pályájuk végét élő InterCity kocsik. A magyar vasút jelene.
Jó elmélkedést kíván Budapest aut.ford., Thomas a laprugós, a Laptoptáskás Ügynök, és a biciklis bakter.
