Lelép a NASA-főnök, egykori A-10-es pilótanő lesz a hadügyminiszter?

Amerikai változások: Bridenstine nem akar Biden alatt szolgálni. Martha McSally bevetéseket repült Irakban és Afganisztánban, Mark Kelly űrhajós arizonai szenátor lett.

Ha felkérnék, akkor sem marad az űrügynökség élén a jelenlegi vezetője. Bridenstine az Aviation Week kérdéseire válaszolva úgy fogalmazott: ezt a döntést a NASA érdekében hozta, és az eddigi sikereit a kapcsolatrendszer javára írta: „Bárki is az elnök, olyasvalakire van szüksége, akiben megbízik, akiben az adminisztráció megbízik. És ez az ember nem én leszek.”

Bridenstine ugyanakkor úgy véli, mindkét politikai erő részéről megvan a támogatás az Artemis programra, amely a Holdon és a Marson hozna létre állandó telepeket. Abban is egyetért a politika, hogy Anerikának nagy dolgokat kell véghez vinnie az űrkutatásban: „mi kell, hogy vezessünk a világban” – tette hozzá. Az igazgató, akit Trump 2018-ban nevezett ki, élete legnagyobb élményének nevezte a NASA élén töltött éveket, de hozzátette: nincsenek illúziói.

Az eddigi nyilatkozatok amúgy valóban nem jelezték, hogy az USA űrpolitikája Biden elnökségével komoly fordulatot venne. A most érvényes alapkoncepció egyébként még Obama idején alakult ki, miszerint a földkörüli térségben zajló űrmunka illetve az űrállomás fenntartása elsősorban a megbízott magáncégek feladata, a NASA pedig a bolygóközi utazásokra, a Hold- és Mars-bázisok megteremtésére koncentrálhat. Mondhatni ennek jegyében született meg Bridenstine nyilatkozata akkor, amikor az űrhivatal vezetője a következő, immár nem tesztrepülésre, hanem „normális” személyzetcserére induló négyessel találkozott, a Dragon űrhajósai most érkeztek a november 14-re tervezett start előtt az űrközpontba.

Sokféle latolgatás övezi a haderő, ezen belül is a repülő erők jövőjét, azt több szakértő is biztosra veszi, hogy az egyik demokrata szárny által szorgalmazott radikális, tíz százalékos költségvetési csökkenés nem fog bekövetkezni, többen számítanak inkább olyan mérsékelt emelésre, ami csak az inflációt fedezi. Vannak, akik az F-35-ös program költségkeretének csökkentésére számítanak. Ami érdekes: a Biden-kormányzat lehetséges hadügyminiszterei között emlegetik azt az arizonai Martha McSally szenátort, akinek viszont nem sikerült újra bejutnia a felsőházba, sokak szerint túlságosan támadó jellegű, agresszív kampánya miatt.

Ugyan nem ő az egyes számú esélyes, hanem Michèle Flournoy korábbi politikai államtitkár, de kettőjük közül bármelyik jön be, mindenképp nő lesz a Pentagon élén. McSally az első női pilóta, aki a légierő tisztjeként A-10-essel éles harci bevetéseket repült, először Irak felett, majd Afganisztánban, és ugyancsak az első volt, aki harcoló (értsd: nem szállító, kiképző stb.) század parancsnoka lett. Ezredesként szerelt le, 2014-ben lett először képviselő, 2018-ban egy elhunyt szenátor helyére nevezték ki.

Mostani legyőzője is izgalmas figura: a szenátori széket Mark Kelly egykori űrhajós foglalhatja el, aki korábban szintén repült harci bevetéseket az Öböl térségében, majd négyszer járt az űrben egy-egy Shuttle-misszió pilótájaként illetve parancsnokaként, Sőt, ő volt az egyik hőse az eddigi egyik legérdekesebb űrélettani kísérletnek: egypetéjű ikertestvére, Scott Kelly egy teljes éven át tartózkodott az űrállomáson, közben mindkettőjüket folyamatosan vizsgálták, és az eredményeket összehasonlítva szereztek értékes adatokat a súlytalanság állapotában eltöltött idő élettani hatásairól.