Mennyit keresnek a polgári teherszállító repülőgépek pilótái?

A kargózás talán nem annyira elegáns, mint egy, a méretei dacára kecses Triple Seven bal egyében ülni, de van néhány előnye az utasszállító repülőgépekhez képest. Mit szólna például évi 300 ezer dolláros fizetéshez? 

Szinte az összes kezdő polgári pilóta arról álmodik, hogy bejusson az elit ligába, és ott repülőgépet vezethessen. Két út áll előtte: utas- vagy teherszállító repülőgépen dolgozni. Az előbbi kétségtelenül a népszerűbb és tekintélyesebb pozíció, de a kargócégeknél is sikeres karriert lehet befutni. Az áruszállító gépek pilótái ugyanis élvezhetik a rugalmas menetrend, az alkalmanként békésnek ígérkező, utasok nélküli repülés és az ehhez képest jelentős fizetés nyújtotta előnyöket.

A teher-, illetve és az utasszállító légitársaságok oktatási, képzési alapkövetelményei azonosak. A kargó esetében azonban felmerülnek speciális követelmények is, azaz el kell sajátítaniuk a nagytömegű rakománnyal végrehajtott repülések tudományát. Ehhez:

• a pilótának meg kell szereznie a legmagasabb szintű légiközlekedési pilótaengedélyt (airline transport pilot license , ATPL, az Egyesült Államokban airline transport pilot, ATP);
• kötelező az ugyancsak a legmagasabb szintű egészségügyi alkalmasság;
• az FAA (Federal Aviation Administration, Egyesült Államok) és az EASA (European Union Aviation Safety Agency) előírásainak megfelelően követelmény a legalább 1500 repült óra. A legtöbb légitársaság azonban ennél több tapasztalatot vár el a jelölttől. Hogy a freightereken repülésnek milyen előnyei vannak?

A tapasztalatok szerint:

• kedvezőbb a munkarend – jóllehet, egy-egy kiküldetés rendszerint hosszabb ideig tart, de utána több időt is tölthetnek a pilóták otthon;
• kevésbé kötött a „menetrend”, többnyire a késő esti, éjszakai órákban repülnek;
• a tehergépek pilótái gyakrabban fordulnak kisebb repülőtereken, ahol nem kell annyira tartani a késésektől, kevesebb időt vesztegetnek el  feleslegesen;
• arról nem is beszélve, hogy  fedélzetről hiányzik a legjelentősebb kockázati tényező, az utas – mindez nyugodtabb repülést jelent, az áru nem lesz rosszul, nem indulnak meg a szülési fájdalmai, nem gyújt rá a vécében és nem zaklatja ittasan a légiutas-kísérőt;
• végül, de nem utolsósorban, jobbára több a fizetésük, mint az azonos tapasztalatú, hasonló rangot elért, utasszállító repülőgépet vezető kollégáiké (a különbség természetesen függ az adott régiótól, a pilóta-kereslettől és a munkaterheléstől). 

És akkor beszéljünk a lényegről, a pénzről. Elöljáróban, egy a DHL-nél szolgáló első tiszt nagyobb valószínűséggel keres sokkal többet, mint egy kisebb légitársaságnál dolgozó társa. A következő táblázatok a kargópilóták fizetését mutatják be. Az adatok 2022-esek és a Thrust Flightból származnak. 

Érzékeltetésül: a Pilot Institute szerint a polgári pilóták átlagosan évi 150 és 250 ezer dollár között keresnek, ám a csúcsgázsi szinte hihetetlenül magas, az United és Delta legtapasztaltabbjai évi félmilliónál is többet vihetnek haza. A magánrepülőgép-pilóták keresete évente 160–300 ezer dollár közötti sávban mozog, mivel a  készenléti állapotuk intenzív, és szabadúszóként magasabb napidíjakra tartanak igényt. A kisebb, regionális légitársaságok kapitányai, illetve a nagyobb cégek első tisztjei 80 és 150 ezer dollár közötti bevételre számíthatnak.

(Nyitóképünkön: a Boeing 757-es család teherszállító változata, amit 1987-ben a UPS Airlines állította először forgalomba. Főfedélzetének teherkapacitása 187 köbméter, azaz 15 szabványkonténer vagy raklap, míg alsó fedélzetén 51,8 köbméter áru fér el.)