Moszkvai légikatasztrófa: a kapitány nem kért jégtelenítést?

iho   ·   2018.02.12. 11:15
cim2

Néhány új momentum felbukkant a hatóságok és a hírügynökség által idézett szemtanúk nyilatkozataiból is a tegnapi. Moszkva közelében történt katasztrófáról. Mint ezt vasárnap írtuk, a Saratov Airlines An-148-as kéthajtóműves regionális utasszállítója néhány perccel a domegyodovói felszállás után Orszk városa felé repülve váratlanul eltűnt a radarernyőkről, majd hamarosan kiderült, hogy lezuhant, és a fedélzeten lévő 65 utas és hatfőnyi személyzet nem élte túl a katasztrófát.

Innentől kezdve azonban több fontos ponton ellentmondásosak az információk. A jelentések egy része mintegy egy kilométeres roncsmezőről beszél Sztyepanovszkoje falu közelében, amelyen a gép részei szétszóródtak, egy másik beszámoló szerint viszont a gép (esetleg egy nagyobb része) egy 17 méter széles, két méter mély krátert ütött a földbe. Volt, aki már a zuhanás előtt látott robbanást, méghozzá valahol a szárny alatt (talán a hajtóművek valamelyikénél?), más tanúk csak a földön, a becsapódáskor láttak ilyet. A különbség rendkívül fontos, a kérdés az, hogy a gép már a levegőben is darabjaira hullott-e szét, a helyszínen készült felvételek inkább ezt teszik valószínűvé.

A hatóságok már tegnap este jelentették, hogy megtalálták a gép egyik fekete dobozát, a repülési adatrögzítőt, a pilótafülke hangrögzítőjének sorsáról vasárnap még nem lehetett tudni, az FDR a jelentés szerint nem sérült meg annyira, hogy ne lehessen kinyerni adatokat belőle. A hatósági források eleinte azt állították, hogy a rádióforgalmazásból biztosan lehet tudni: a pilóták az irányításnak nem jeleztek semmiféle rendellenességet a zuhanás előtt. Később azonban felbukkant egy újabb verzió, miszerint a személyzet kényszerleszállást akart végrehajtani a katasztrófa helyszínétől nem messze lévő Zsukovszkij-Ramenszkoje repülőtéren. Zsukovszkij viszont hivatalosan azt jelentette, hogy a személyzet ezzel a reptérrel nem lépett kapcsolatba. Az Aviation Safety Network a Twitteren megjelentette a gép radaradatok szerinti repülési profilját, ez mintha azt mutatná, hogy valahol kétezer méter körül a gép már elkezdett magasságot veszteni, ezután ismét emelkedett valamennyit, de ezután következett a meredek, földig tartó esés. Amit a neten többen úgy magyaráznak, hogy a személyzet elvesztette majd csak átmenetileg nyerte vissza uralmát a gép felett, a végzetes zuhanás előtt.

Hétfő reggeli jelentés szerint megtalálták a repülési adatrögzítő után a pilótafülke hangrögzítőjét is, „kielégítő állapotban”. A hatóságok szerint legalább egy hétig tart, amíg az áldozatok maradványainak összeszedése után az összes roncsot is összeszedik a behavazott mezőről.

Felbukkant a feltételezés, de elég hamar cáfolták is azt, hogy a kéthajtóműves utasszállító egy helikopterrel ütközött volna. A hírt esetleg az gerjeszthette, hogy a roncsok között találtak kézbesítetlen leveleket, amelyek azonban egy a gépre feladott postazsákból származhattak. Viszont az orosz állami posta jelezte, hogy nemhogy nem hiányzik egy gépe sem, de ebben a régióban nem is használ helikoptert a küldemények továbbítására. A roncsok között sem volt más repülő szerkezet darabja.

(fotó: youtube)

Viszonylag meglepő gyorsasággal állították a hatósági források azt, hogy a gép hajtóművei egészen a becsapódásig működtek, erre a vizsgálók rendszerint a kompresszor elülső lapátsorának állapotából következtetnek. Talán itt van egyelőre a legérdekesebb ellentmondás a hírek és a vélemények között. Ugyanis annak a pilótaszervezetnek az alelnöke, amelyhez a lezuhant gép hajózói is tartoztak, azt állította, hogy a nem annyira hideg, de nagyon párás levegőben a gép hajtóműveinek vagy egyik hajtóművének a jégtelenítő rendszere mondhatta fel a szolgálatot, és a katasztrófának az lehetett az oka, hogy jég került a hajtómű forgórészeibe, és ez okozta a hajtómű robbanását. Az orosz tévécsatornákon megszólaló szakértők ugyanakkor jelezték, egy hajtómű hibája, netán robbanása sem kellene, hogy feltétlenül katasztrófához vezessen, ha a másik működőképes marad. Mindenesetre ha a hajtóművek rendben dolgoztak, ez a teória természetesen nem tartható.

Ugyanaz a „vizsgálathoz közelálló forrás”, aki szerint a hajtóművek rendben dolgoztak, azt is állítja, hogy a szárnyak első szemrevételezése alapján nem valószínű, hogy a gép a levegőben már széthullott volna, ennek viszont ellentmondanak a szétszort roncsdarabokról készült helyszíni felvételek. A zuhanás körzetét két kilométeres sugarú körben zárták le, a hatóságok drónokat is használtak a roncsok felderítéséhez.

(fotó: youtube)

Másfelől ennek a jegesedés-teóriának egy másik verziója is felmerült a katasztrófa napján, mégpedig az, hogy a járat kapitánya az indulási repülőtéren egyenesen elhárította volna, hogy a gépet jégtelenítsék. Egyes források szerint a gép karbantartásával, szűrők és kenőanyagok megfelelő sűrűségű cseréjével kapcsolatban tavaly a hatóságok ennél a gépnél találtak szabálytalanságokat.

Ugyancsak meglepően gyorsan jelentették hivatalosan is, hogy a gép roncsai nem mutatták pokolgépes merénylet nyomait. Akkor, amikor a darabokat még istenigazából be sem gyűjtötték és nem vetették alá komoly laboratóriumi vizsgálatnak, ez az állítás kicsit valóban elsietettnek tűnik. Ugyanakkor tekintve az orosz idegenforgalomnak és légiközlekedésnek hatalmas kihívást és egyben üzletet jelentő oroszországi foci-világbajnokságot, gyanítható, hogy az orosz vezetés számára a lehető legrosszabb verzió lenne a terrortámadás. Az biztos, de ez egy légikatasztrófa idején nem szokatlan, hogy a hatóságok, és az időközben párhuzamos vizsgálatba kezdő illetékes ügyészség is a meg- és kihallgatásokat kiterjeszti a gép indulásánál közreműködő, az Antonovot az útra felkészítő földi személyzetre is. Viszont vasárnap estig az orosz közlekedési minisztérium még csak felvetette annak lehetőségét, hogy repülési tilalmat rendeljenek el az An-148-asokra, ami mégiscsak valamiféle, a gép működésével, rendszereivel kapcsolatos problémát feltételezne.

(fotó: VASO)

A katasztrófával kapcsolatban olvashatók felvetések arról, hogy az eredetileg ukrán típushoz nehéz volt az alkatrész-utánpótlás biztosítása, és a Saratov Airlines gépeinek eredeti tulajdonosa, a Rosszija azért is vonta ki a forgalomból és parkoltatta a példányait, mert nem tudta megfelelően karbantartani őket. Ugyanakkor más források szerint a szerencsétlenül járt gép és a többi ex-Rosszija An-148-as már nem a kijevi, hanem az oroszországi, voronyezsi VASO gyárban készült. A 2009-ben szolgálatba állt, 75-85 személyes, modern, fly-by-wire repülésvezérléssel és glass-cockpittal tervezett típusból ugyanakkor összesen csak 42 példányt építettek, közülük hat volt a Saratov Airlines flottájában, de repülik a gépet oroszországi kisebb társaságok és az orosz légierő mellett Észak-Koreában és Kubában is.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek