Nem fizet osztalékot a Rába
A Pintér István elnök-vezérigazgató által ismertetett igazgatósági előterjesztést a képviselt részvények 96,935 százaléka támogatta, 3,048 százaléka ellenezte, míg 0,017 százalék tartózkodott.
Az indítvány megtételekor az elnök-vezérigazgató jelezte: 2011 az utóbbi évtized legsikeresebb esztendeje volt, amelyet számos stratégiai projekt fémjelez, idénre pedig változatlan piacméret mellett terveznek „szerény, de számottevő bővülést”.
Mint mondta, jelentős növekedést produkált az Egyesült Államok hasznongépjármű-piaca, de az év második felében az európai piacok is jól teljesítettek, kiemelten jó évet zárt a néhány esztendeje stratégiai területté emelt mezőgazdaságigép-szegmens. „Az év csalódását” a Független Államok Közösségének piacai szolgáltatták nagyjából 50 százalékos csökkenésükkel, valamint a Fehéroroszországban jelentkező „komoly fizetésképtelenséggel”.
A holding hazai alkatrész-értékesítése stagnált (egy tizedszázalékkal bővült), miközben a külföldi, jellemzően az Európai Unióba irányuló forgalom 45,4 százalékkal ugrott meg. A Rába járműeladása úgy csökkent 11,5 százalékkal, hogy a hazai értékesítés 30,9 százalékkal esett, miközben az export megháromszorozódott.
„A dollár-kockázat eltűnt a Rába életéből” – mondta az elnök-vezérigazgató, hozzátéve, hogy „gond nélkül” megújították hiteleiket, szándékosan tartják erősen a likviditást, a meghatározó partnerekkel pedig három-öt éves szerződéseket kötöttek. Ennek előnye a kiszámíthatóság, hátulütője viszont az, hogy a vevők ebben árcsökkentést várnak el.
Pintér István kiért arra is: az alapanyagárak ismét a válság előtti szinthez közelítenek, az energiaárak megugrása pedig minden bizonnyal idén is folytatódik, ami már az első negyedéves számokat is „erősen befolyásolta”.
Saját részvények vásárlására adott felhatalmazást a menedzsmentnek a közgyűlés. A döntés szerint a következő 18 hónapban – árfolyam-karbantartási, illetve stratégiai céllal – vásárolhat az alaptőkén felüli vagyonból papírokat a Rába oly módon, hogy a saját részvények hányada nem kerülhet az összes részvény 15 százaléka fölé. Ezt a képviselt részvények 98,438 százaléka támogatta, míg a többiek ellene voksoltak.
A holding nettó árbevétele 35,77 milliárdról 39,379 milliárd forintra emelkedett, adózás utáni eredménye mínusz 859 millióról 455 milliós pozitívumba fordult, miközben a mérlegfőösszeg 32,042 milliárdról 35,777 milliárdra emelkedett a Rába Nyrt. éves jelentése szerint.
A tájékoztatás szerint egy esztendő alatt 16,695-ről 19,665 milliárdra ugrott a forgóeszközök értéke. A tavalyi évben 17,092 milliárdos rövid és 8694 milliárdos hosszú távú kötelezettségvállalása volt a cégnek: ezek egy esztendővel korábban 13,845, illetve 8,138 milliárdot tettek ki. A cégcsoport alkalmazottainak száma 2047-ről 1962-re csökkent.
Eközben jóváhagyta az Európai Bizottság versenyhatósága a Rába Járműipari Holding Nyrt. részvényeinek állami felvásárlását a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) múlt szerdai közlése szerint. Az MNV Zrt. még december 8-án kezdeményezte a versenyhivatali eljárás áttételét az Európai Bizottsághoz, annak érdekében, hogy a versenyhatósági engedélyt az Európai Bizottság adja meg az EU egész területére kiterjedően.
Az MNV Zrt. a BÉT honlapján szerdán azt közölte: előző nap kifizette a Rába részvények vételárát, ezzel a magyar állam 9.925.829 darab részvényt szerzett meg, amely a tranzakció zárásakor összesen 76,79 százalékos szavazati jogot biztosít.
Az április 6-ra összehívott rendezvényen a 12 millió 925 ezer 286 szavazati joggal rendelkező részvény 33,408 százaléka, szám szerint 4 millió 318 ezer 081 képviseletében jelentek meg, holott az éves rendes közgyűlés határozatképességéhez többségi jelenlétre lett volna szükség, most ez az arány – határozatképességi küszöb nélkül – 37,4 százalékos volt (ez 4 millió 834 ezer 113 részvényt jelent).
