Németország: jöhet az útdíj

Szabad a pálya a németországi útdíj előtt. Miután a szövetségi kormány engedményeket tett, az Európai Bizottság formailag jóváhagyta a tervezett díjasítást. Mindezek után egyes uniós tagok még megtámadhatják a tervezetet. A személyautókra kivetendő díj ügyében több éve folyik a harc Berlin és Brüsszel között, az engedmények még decemberben születtek meg, az eljárás leállítása mostanáig elhúzódott.

A brüsszeli hatóság közölte, hogy a legfőbb akadály, a külföldi autósok diszkriminációja már nem áll fenn, de a díjasítás folyamatát figyelemmel fogják kísérni, a korrekt végrehajtás érdekében. A német kormány 2019-től szeretné a díjat bevezetni, ezzel Európa legnagyobb autópálya-hálózata válik fizetőssé. Az ország földrajzi elhelyezkedése és tranzitország-jellege miatt a díjfizetés bevezetésének összeurópai hatásai is lehetnek.

A szövetségi parlament március végén szavazta meg a díjfizetéssel összefüggő törvénycsomagot. Belföldieknek a 13 ezer kilométeres autópályahálózat és a 39 ezer kilométeres szövetségi úthálózat használatáért kell fizetniük, a külföldiek az utóbbi alól mentesülnek. Az Európai Bizottság korábban azt nehezményezte, hogy a belföldi autótulajdonosok a gépjárműadóból levonhatják a díjat, amit a külföldiek értelemszerűen nem tudnak megtenni. Ez a megkülönböztetés az úniós joggal ellentétes, amennyiben a külföldi úthasználókat megengedhetetlen hátrányba hozza.. Az EB és a német kormány már decemberben megállapodott bizonyos változtatásokról, amelyek a brüsszeli aggodalmakat semlegesítik, ugyanakkor Alexander Dobrindt miniszter presztízsprojektjét nem lehetetlenítik el.

Példaképpen a külföldi autósok időtarifáinak felosztása az eredetileg tervezettnél több fokozatot fog tartalmazni, azonkívül a kevésbé szennyező belföldi autók díjának mérséklése az alacsonyabb gépjárműadó bevezetése által sem a tervezett módon valósul meg, ezáltal további 100 millió eurós bevétel keletkezik ebben a kategóriában.

Ezek után még kérdés, hogy más uniós országok belenyugodnak-e a könnyítésekbe. Ausztria például továbbra is az európai jogban ütközőnek tartja a díjfizetés tervezett szabályozását, ezért az osztrák kormány máris panasszal élt, de Hollandia és Csehország is hasonló lépést fontolgat.

A tervezett útdíjak a motor teljesítményétől és a környezetvédelmi besorolásától függnek. Belföldiek ezáltal 67 és 140 euró közötti összeget fizethetnek évente, a benzinmotorok a dízelnél kedvezőbb megítélés alá esnek. Ezáltal ösztönözni próbálják a környezetvédelmi szempontból kedvezőbb autók vásárlását.

Külföldiek számára eredetileg két rövid idejű díjtartományt terveztek, mely természetesen szintén a motor jellemzőivel áll összhangban: a tíznapos úthasználat ára 2,5 és 25 euró közé eshet, a két hónaposé 7 és 50 euró közé. A mostani megállapodással ezt a felosztást fogják tovább finomítani.

Korábban a Kereszténydemokrata Unió (CDU) csak azzal a feltétellel szavazta meg a Keresztényszociális Unió (CSU) által előterjesztett törvénytervezetet, hogy az lényegében csak költségátcsoportosításként jelenjen meg az autóhasználó szempontjából: a kötelező biztosítás díját annyival csökkentették volna, amennyi többletterhet az útdíjfizetés jelent. A különösen kedvező kibocsátási értékekkel rendelkező járművek esetében a biztosítási díj csökkenése magasabb lett volna, mint az útdíjfizetési kötelezettség miatti többletkiadás.

A fentieken szépen látható, hogy egy társadalom, amelyik számára az autóhasználat az ajtókilincsével vetekedően természetes és mindennapi, hogyan próbálja elkerülni a lassan elkopó ajtókilincs szükséges pótlásának, javításának közös költségeivel történő szembenézést. A közösbe befizetendő hozzájárulás összege átlagos esetben nyolcezer forintra lőhető be, amely még magyar szemmel is kicsiség, egy évi autózás költségeivel mindenesetre nem összevethető tartományban mozog. Ennek a nyolcezer forintnyi összegnek a többletteherként  történő megjelenését kell elkerülni, láthatóan minden áron, vállalva érdekében az EU-val való összecsapást.

További érdekesség, hogy azok a belföldiek, akik bizonyítani tudják, hogy az adott évben nem használtak autópályát, vagy egyéb, szövetségi fenntartású utat, mentesülnek az évi díj alól. Az erre szolgáló bizonyíték a menetlevél lehet. Rosszul járnak viszont az oldtimerek üzemeltetői, számukra a mindenkori legmagasabb, 130 eurós díj lesz kötelező. Külföldiek a díjat egy applikáción keresztül, vagy a jogosultságot megvásárolva fizethetik be, ezek után a magyarországihoz hasonló módon, rendszámleolvasással ellenőrizhetik le őket. Az esetlegesen keletkező adósságot külföldön is behajtják!

* * *