Oshkosh: olajozottan!

Az utóbbiban egy négyhengeres Safran SR305-230E típusú motor dohog, a gépnek ez a változata közel jár a légialkalmassági engedély elnyeréséhez, a kisebb Skyhawk pedig a Continental CD-155-ösét kapta dízelváltozatban. A gép eredeti 370 ezer dolláros árához képest az új motor 65 ezer dolláros opció, de a jelek szerint megéri.

A 100 oktános repülőbenzin egyre drágább és olykor egyre bonyolultabb beszerezni, sok repülőtér (köztük Magyarországon a budapesti Liszt Ferenc) már nem is szolgál ki gépeket ilyen üzemanyaggal. A dízel motoros 172-es ugyanakkor meglepően sok előnnyel jár, ha a jövendő vevő ezt a variánst választja.

A Cessna alelnöke, Joe Hepburn Oshkoshban elmondta: a dízel gépnek jobb a teljesítménye utazómagasságban, ennek megfelelően a gép utazósebessége 5 csomóval 131 csomóra nőtt, azaz 242 kilométerre óránként. Mindehhez jóval gazdaságosabb üzemelés társul, aminek következtében a dízeles változat a gép hatótávolságát 58 százalékkal növeli, de amikor nem utazásra, hanem kiképzésre használják a gépet, akkor is 25 százalékos üzemanyag-megtakarítást lehet vele elérni, mondta Hepburn.

A dízelesítés tovább folyik a Cessnánál, tervezik a hatszemélyes Stationair és a csinos és gyors alsószárnyas TTX olajos változatának beindítását is.

A Cessnák és más kisgépek átalakítása dízelüzemre már jónéhány éve komoly divat a General Aviation-társadalomban, azonban a gyártó most dob piacra először saját szerelésben és légialkalmassági típusengedéllyel ilyen gépeket. Az alelnök szerint ugyanis a dízel repülőgépmotorok technológiája most érte el az érettségnek azt a szintjét, ami lehetővé teszi a Cessna számára a váltást.

Magyarországon az első dízelüzemű széria-kisgép a Wiener Neustadtban működő Diamond cég egymotorosa, a DA-40-es, majd a kétmotoros DA-42-es volt, amelyekből néhány gép magyar lajstromban is repül. A húszas–harmincas években már volt a világon dízelmotoros repülés: az amerikai Packard és a német Junkers is kísérletezett ezzel, sőt, az utóbbi gyártó kétütemű dízel-repülőgépmotorokat is gyártott, a szerencsétlenül járt Hindenburg léghajónak is Daimler-Benz dízelmotorjai voltak. A világháború alatt elsősorban nagy szállítógépek meghajtására, de csak a múlt század végére alakultak ki azok a könnyű és hatékony dízel-motorok, amelyek kisgépek meghajtására is alkalmassá lettek.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!