Összementek a német vasútállomások
Van olyan hely a földkerekségen, ahol már nem az a kérdés, hogy egymásra rakott betonaljak közé töltött salakról kell-e felszállni a vonatokra, hanem hogy a széles és nagyonmagasperonon a rengeteg kényelmi berendezés közül mi kaphat még helyet.
Bizony, kezdetben talán jó ötletnek számítottak a Deutsche Bahn peronjaira pakolt jegyautomaták, infopontok és üzletek, de a növekvő utasszámok tükrében elérkezett annak is az ideje, hogy a peronok eddigi spontán benépesülését vizsgálat alá vegyék. Legalábbis a közlekedési szövetségek szerint.
A regionális forgalomért felelős szolgáltatók szervezete szerint legkésőbb addigra, amikor a tervezett országos ütemes menetrendet, a Deutschlandtaktot bevezetik, az agyonpakolt és agyonhasznált peronokat és utasáramlási útvonalakat radikálisan meg kell tisztítani, hogy az átszállóknak a legrövidebb és bőségesen méretezett átszállási lehetőségek álljanak rendelkezésre. Ehhez néhány csomópontot át is kell építeni.
A legterheltebb pályaudvarokat megsegítendő, rövidtávú beavatkozásként javasolják, hogy a peronokon található automatákat és árusítóhelyeket távolítsák el. Azonkívül az információs táblák áthelyezésével is lehet a helyzeten javítani: a jelenlegi gyakorlat, hogy az információs felületeket a lépcsők és mozgólépcsők végeinél helyezik el, hibás, mert az utasok rövid megállása és tájékozódása ezeken a helyeken torlódásokhoz vezethet.
A Deutsche Bahn részéről elismerik, hogy ezekkel a problémákkal foglalkozni kell, a pályaudvari kapacitásszűkületek régóta okoznak fejtörést a vasúttársaságnak. A vasúti közlekedés minden szintjét átfogó ütemes menetrend azért fogja nagyon élére állítani a pályaudvarok utasforgalmi területeinek kapacitását, mert az ütemtelen menetrend homogénebb, elosztott utasáramlásához képest az átszállás, a peronok megközelítése és elhagyása ciklikusan sokkal kisebb időszakokra koncentrálja ugyanannyi, vagy – az emelkedő kiszolgálási színvonal révén – több utas mozgását.
A szövetségi kormányzat 2030-ra a jelenlegi vasúti utasszám megduplázódására számít. És nem is alaptalanul: 2002 és 2016 között negyvenhat százalékkal nőtt az utazók száma. Természetesen ez egy átlagos szám, a nagy városcentrumokban ezeknek többszöröse is előfordulhat. Ezen adatok alapján a vasúttársaság is úgy látja, hogy a nagyobb pályaudvarokon alapjaiban kell átgondolni az utasok által használt területek, terek kialakítását, elemzni kell a mozgásokat, irányokat, keresztezéseket, mindezt úgy, hogy a várható változások hatásaira is gondolni kell.
A főbb pályaudvarok (Hamburg, Köln, Franfurt am Main) átépítése hosszú éveket is igénybe vehet. Ezért a munkálatok tervezésénél azt is figyelembe kell venni, hogy mire a jelenlegi tervek szerint az országos ütemes menetrend 2030-ra hiánytalanul megvalósul, addigra az átépítéseket is be kell fejezni. Az új, vagy éppen befejezett fejlesztéseknél (Berlin, Stuttgart) nincsen baj, ott a megnövekvő utasszámokkal már eleve kalkuláltak. A történelmi épületeknél, különösen azoknál, amelyek sűrű városi szövetben állnak, viszont főhet a tervezők feje, hogy hol fogják kialakítani a további szükséges gyalogosfelületeket.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
