Régi szép jövő

Igaz, hogy a rendszerváltást követően, a hajók magánosítása után akadtak nehézségek, a rendezvény mégis: hagyományos. Kétezertől újra rendszeressé váltak a vízi parádék, majd tavaly, a Lajta monitor újrakeresztelésével megtörtént az áttörés, a hajók ismét az állami rendezvények rendszeres szereplői – utalt vissza a közelmúltra Horváth Imre, a Magyar Hajózási Országos Szövetség (Mahosz) főtitkára.

A hajósok az augusztus 20-i rendezvényeken való részvételét természetesen nem a „régi szép idők” visszasírása motiválja, hanem az, hogy különösen a bős-nagymarosi ügy óta a teljesen indokolatlanul rájuk ragasztott bélyeget „lemossák”; illetve, hogy kiálljanak a Dunáért, országunk díszéért, gazdasági ütőeréért, amelynek lehetőségeit sokan máig nem veszik észre.  S persze keresik ők is a gyerekek, a jövő dunai és tengeri hajósainak megszólítási lehetőségeit. A magyar hajós egész Európában keresett, az utánpótlás biztosítása viszont nehéz a sokrétű ismereteket, a katonai fegyelmet s a rendkívüli fizikai állóképességet nyugdíjazásig megkövetelő szakmában.

Ezért magánvállalkozókként sem restek komoly áldozatokat hozni: hajójukkal, idejükkel, üzemanyagukkal, személyzetükkel szolgálják a köz látványát. A 15 hajó augusztus 20-i üzeme hozzávetőlegesen 1,2 millió forintba kerül a tulajdonosoknak, illetve az üzembentartóknak. Nagy könnyebbség viszont, hogy idén az állam átvállalta a hatósági díjakat, s nem kell több százezer forintot fizetniük.

Erre a szombatra öt hajót öltöztetnek be történelmi mezbe. A megidézett korszakok nyilvánosak; a látvány (sőt, a látványtervek is) azonban az utolsó pillanatig változhatnak. A jelkép hordozó hajók hossza 38 méter, s a „ruhájuk” általában hét méterrel emelkedik a vízszint fölé. Mivel a Duna Budapestnél általában 350–400 méter széles, kétség merült fel, mennyire lesz kivehető a folyó közepén úszó hajók díszítése. A díszítmények egyben szélfogók is, különösen erősebb szél esetén kvázi vitorlaként működnek, s jelentősen megnehezíthetik a kormányozhatóságot, illetve ezzel tönkretehetik a gondosan megtervezett látványképet. A díszletek nem haladhatják meg hajónként az öt tonnát, máskülönben veszélyeztetnék a vízi jármű stabilitását.

A történelmi ruhákat a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) pályáztatta, és a felszerelésüket, felépítésüket is a minisztérium szervezi. Az egyébként nem nyilvános látványtervek minden tekintetben csak tervek, de az iho információi szerint a Szent István korát idéző hajó díszítésén a pécsi székesegyházat idéző kép sejlik fel, és egyértelműek a kereszténység felvételre utaló ábrázolások, illetve az Árpád-házi zászló. A Mátyás-kori látványterv a középkori Buda látképére épít, s a hajón az arany szín dominál. A reformkor hajója lesz valószínűleg a térben is leglátványosabb. A többi hajón inkább a kifeszített molinók dominálnak. A XIX. századot fogaskerekekkel, láncokkal, hosszú gépszíjjal, „csipkézett” hajókéménnyel tervezik megidézni. A szecesszió, a századforduló hajója különös, csúcsdíszével utalás lesz a Parlamentre. Napjainkat a Szabadság-híd pesti hídfőjéhez közeli CET külső burkolatához hasonlatos dekoráció idézi azon az ötödik hajón, amelynek tetején körülbelül húsz méter hosszú piros-fehér-zöld zászló lesz majd látható – a tervek szerint.

Az állami rendezvény programja meglehetősen sűrű: a történelmi öltözékben pompázó hajók menetét dinamikus, látványos, lobogós, motorcsónakos felvonulás előzi meg. Az öt történelmi jelmezbe öltöztetett hajó a Szent István park magasságában gyülekezik, s 13.50-kor völgymenetben (folyásiránynak megfelelően) elindul úgy, hogy az első hajópár 14.00-kor bújjon elő a Margit-híd pesti oldali nyílásai alól. Az öt hajó a képviselői irodaház és a Parlament között egy ovális pályán megtett 360 fokos fordulás után 14.10-re oszlopba fejlődik, egy helyben tartja magát, majd következik a tiszteletadást. A történelmi hajók a mindkét oldali láthatóság érdekében 14.15-kor fűrészfogas alakzatba rendeződnek, s így haladnak tovább délnek.

A sebességet az első hajó határozza meg a koordinátor, Pauza László hajóskapitány, nautikai szakértő utasításai alapján, aki rádión tart kapcsolatot a hajókkal (és a KIM irányítójával), s mindenkor figyelembe veszi a kormányképesség megőrzését. Veszély esetére készenlétben lesz egy másik hajórádió csatorna is.

Ugyancsak kettőkor, a Lánchíd alól, elindul az a tíz hajó, amelyekről 700 állami gondozott tekintheti meg közvetlen közelről a díszmenetet. A gyerekek a Kossuth, a Legenda és a Lajta történelmi hajókon keresztül szállnak majd be a járművekbe. Ez a tíz hajó öt sorban halad felfelé a Dunán, 14.10-kor a Szilágyi Dezső tér magasságában tölcsér alakban szétnyílnak, 14.15-re az utolsó három sorban lévő hajók is kihúzódnak a jobb, illetve a bal Duna-partra. Az így kialakított díszsorfalak előtt haladnak el a fűrészfogas alakzatba rendeződött történelmi hajók; majd a gyerekeket szállító járművek ezek mögé zárkózva egészen a Nemzeti Színházig úsznak ismét egymás mellett párhuzamosan. A Művészetek Palotája előtt pedig lassan megfordulnak, hogy a kísérők még befejezhessék a látványelemekről szóló kommentárjaikat.

Történelmi öltözékű hajók: Ister (Sailor Kft.), Millennium I. (Pandeck Kft.), Rapszódia (Szeged vendéglő Kft.), Millennium II. (Pandeck Kft.), Monarchia ms (Bartender Bt)

A gyerekeket szállító hajók: Aquincum (Sailor Kft.), Sailor ms (Sailor Kft.), Attila (Pandeck Kft.), Pest-Buda (Sailor Kft.), Tabán ms (Duna-Weser Kft.), Hófehérke (Rudas és Társa Kft.), Halászbástya (Pandeck Kft.), Legenda ms (Legenda Kft.), Szentendre (Pandeck Kft.), Hableány (Pandeck Kft.).

Az ünnepi parádé légiprogramjáról itt írtunk.

Az iho Facebook-oldalán pályázatot hirdettünk a legjobb ünnepi közlekedési fotóknak. A nyertesek az Indóház webshop termekéiből kapnak értékes ajándékokat.