Szolgálatba állhat a szétvágott és hosszában megtoldott komphajó
Hajók meghosszabítása önmagában nem szokatlan, végtelen precizitást követel, de történt már ilyen. A most újból forgalomba állt német Peter Pan meghosszabbítása azonban nem volt ilyen egyszerű történet. A lübecki székhelyű TT-Line tulajdonában álló Keleti-tengeri komphajó eredetileg 190 méter hosszú volt, a megrendelő kérésére ezt 220 méterre kellett nyújtani.
A beavatkozás bonyolultsága abban rejlett, hogy a tervezett szétvágás helyén olyan utaskiszolgáló helyiségek voltak, melyet a hajó üzemeltetője továbbra is változatlan formában akart megtartani. Itt tehát nem működött az egyszerűbb módszer, mely szerint a hajótestet a gerincvonalra merőleges síkban egyszerűen kettévágják és egy megfelelő középrészt illesztenek az elő- és a hátsórész közé.
Az érintetlenül maradó helyiségcsoport miatt a hajótörzset Z-formában kellett szétvágni, tehát az alulról és felülről történő bevágás síkjai távol voltak egymástól. A két függőleges vágósíkot vízszintes vágással kellett összekötni, ráadásul ez a vágásvonal a mögöttes funkciók miatt egy bonyolultabb mintát követett. Emiatt csak a vágás előkészítése egy évet vett igénybe a technikai részletek és a pontos ütemezés kidolgozása miatt.
A hosszabbítás mellett egy további járműszállító fedélzetet, egy új behajtórámpát is kapott a hajó, egy meglévő rámpát pedig áthelyeztek. A szétvágott hajótest első részéből balkonszerűen, 35 méter hosszan meredt elő az érintetlenül hagyott helyiségcsoport tömege, amelynek súlya 850 tonna volt, ezt az átépítés közben egy külön e célra szerkesztett, hidraulikus támaszrendszerrel kellett aládúcolni.
A logisztika: A bremerhaveni GDD-hajógyárban a törzs első része a vágás után 8500 tonnát nyomott. Az új középrész, amely Hamburgban, a Pella Sietas-hajóépítő műhelyben készült, ezerötszáz tonnás. A 6500 tonnás hátsórészt a vágás után eltávolították a dokkból, majd az új középrész behelyezése után ismét betolták. Mindezek mozgatása, raktározása további, ideiglenesen a hajótestre szerelt segélyszerkezeteket, illetve aláúsztatott pontonokat igényelt, melyek segítségével a hajótestet öt milliméteres mérettűréssel sikerült ismét összeilleszteni. A helyszínen minderről hatszáz mérnök és fizikai munkás gondoskodott.
A hajótársaság szerint mindez megérte. Nem csak azért, mert a hajó által kiszolgált Travemünde és Trelleborg közötti útvonalon állandóan nő a forgalom, hanem a nagyobb, ezért gazdaságosabban üzemeltethető hajók miatt is. A dízel-elektromos meghajtású hajó az átépítés során új orrkiképzést is kapott, csökkentendő a hajótest menetellenállását. Számítások szerint az átépítés után a hajó egységnyi szállított árúra vonatkozó energiafelhasználása negyedével csökkent.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
