Vidámparki megoldások Ferihegyen

iho/repülés   ·   2012.04.01. 16:50
kordon400

A Liszt Ferenc repülőtér korábban elképzelhetetlen engedményeket kénytelen tenni egyes légitársaságok kedvéért. Amíg a Malév működött, a repülőgépek környékén példás rend uralkodott, a betonról még a legapróbb szemetet is sietve felszedték, nehogy a szél a repülőgépek hajtóművébe fújja azokat. Pár napja azonban maga a reptér vezetése rendelte el, hogy vaskordonokat tegyenek a repülőgépek parkolóhelye mellé.

A 46-os utashídról korábban a tengerentúlra utazó utazók egyből a repülőgépbe léphettek

Több reptéri dolgozó kereste meg szerkesztőségünket, melyben azt panaszolták: a Ryanair repülőgépei kedvéért billegő fémkordonokat telepítettek a repülőgépek közelébe, az utasokat pedig ezeken keresztül terelik a terminál és a repülőgépek között. A kétségbeesett dolgozók szerint az épülettől az úgynevezett „külső állóhelyekig” 3-400 méteres kordonrendszert helyeztek el, ez pedig nemcsak az utasok számára lehet megalázó, de életveszélyes helyzeteket is termethet.

A fémkordonok ugyanis megfelelő rögzítés nélkül könnyen elrepülhetnek. Egy erősebb szél a repülőgépekhez csaphatja a fémkordonokat, de a repülőgépek hajtóművei is megkeseríthetik az előtér rendjén örködők életét: ha a hajtómű előtt vannak a kordonok, akkor a többezer lóerős hajtóművek beszívhatják őket, ami súlyos üzemzavarhoz, akár balesethez is vezethet a lapunkat megkereső reptéri dolgozók szerint. Ha pedig indulás után a kordon a hajtómű mögé kerül, akkor a hatalmas tolóerő, ami a száztonnás repülőgépeket a levegőbe emeli, a fémkordonokat könnyedén elfújhatja a helyéről, és a mögötte lévő gépkocsikba, épületekbe, repülőgépekbe csaphatja azokat.

Most a hídtól 3-400 méter gyalogolnak az utasok a tüntetéseken és rockkoncerteken megszokott kordonokon keresztül

A kordonrendszer kiépítése miatt a repülőgépek az eddig szokásos átgurulásos indulás helyett már csak hátratolásos (hivatalos nevén: push back) módszerrel indulhatnak, ami többletmunkát igényel a földi szermélyzet részéről, akiknek nemcsak a push backre, hanem a kordonok épségére is figyelniük kell ezután.

A helyzet az ultrapafados Ryanair légitársaság megjelenése után állt elő az alapvetően kényelmi légitársaságok (legacy carrierek) számára épített terminálon. A világszínvonalú SkyCourt terminálépület, az utashidak, a repülőgép-állóhelyek elhelyezkedés mind arra az üzleti modellre épült, hogy az itteni utasok kényelmes szolgáltatást igényelnek, amiért hajlandók akár többet is fizetni. Cserébe fedett folyosón szállhatnak be a repülőgépekbe közvetlenül az épületből, ételt-italt kapnak a fedélzeten, csomagjaiknak pedig bőven van hely a repülőgépek utas- és csomagterében egyaránt.

Nemsokára talán szabadtéri koncerteket is rendeznek az egyelőre kiszolgáltatott reptéren

Az ír fapados légitársaság ugyanakkor nem nyújt ilyen szolgáltatást utasainak, az olcsó jegyekért cserébe az utasok minden időjárási körülmények között elgyalogolnak a repülőgépekhez, kevés csomaggal utaznak, és ha enni akarnak a fedélzeten, akkor azt pluszdíjért veszik meg az utaskísérőktől.

Ennek a két üzleti modellnek a találkozásából született a mostani ferihegyi öszvérmegoldás. Egyelőre nem tudjuk, hogy később, a tapasztalatok és a repülőtér biztonságáért felelős hatóságok véleménye alapján módosítják-e a mostani rendszert, az azonban nem valószínű, hogy a fapados légitársaságok visszakerülnek a fapados terminálra. Nemrég ugyanis a repteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. igazgatósága úgy döntött: bezárják az 1-es terminált, és azokat a fapados légitársaságokat is áttelepítik a kettesre, akik eddig a régebbi és olcsóbb egyes terminált használták.

Az ügyben keressük a Budapest Airportot, hogy az intézkedés indokairól tájékoztathassuk olvaósinkat.

Kapcsolódó hírek