Villamosok szerepe a városfejlesztésben: a jeruzsálemi módszer

Jeruzsálem Izrael nem hivatalos fővárosa, három nagy vallás központja, nem mellesleg napjai állandó fegyveres és nem fegyveres vallási konfliktusokkal terheltek. Hivatalosan csak Nyugat-Jeruzsálem tartozik Izraelhez, de az ország azt a keleti, hivatalosan palesztinoknak ítélt részt is ellenőrzése alatt tartja, amelybe az óváros is beletartozik. Ilyen körülmények között nagyon nehézkesen, sok késéssel épült meg a régóta áhított és hiányolt jeruzsálemi könnyűmetró, az ország első városi kötöttpályás eszköze.

A járművek végig felszínen, elzárt, de szintben rendszeresen keresztezett pályán haladnak. A vonal egy villamosvonalnál nagyobb kapacitású, és ritkább megállókialakítású, de egy metrónál sokkal kisebb, és forgalomérzékenyebb: azaz könnyűmetró (light rail). A könnyűmetró (továbbiakban az egyszerűség kedvéért villamos) a Mount Herzltől, a nyugati oldal sok dombra épült, sűrűn lakott külvárosainak központjából indul, a Sderot Herzl bevezető úton jön be, ahol egy nagyon modern felüljárót (Chords bridge) építettek neki, ezen át éri el a jeruzsálemi buszállomást. Onnan a híres bevásárlóutcán, a Yaffa roadon halad végig, amelyet a villamos átadásához kapcsolódóan autómentesítettek, ez után érinti a Ben Yehudát és a Mamilla Mallt, a másik két modern sétálóutcát, majd a Damaszkuszi kapunál, az óváros pereménél fordul északra, a Sderot Hayim Barleven halad, majd a körgyűrűnél balra kanyarodik, elhagyja a várost, és az északi elővárosi zónát járja be. Ez a terület hivatalosan Palesztina, de az érintett települések izraeli többségűek. Shuafat az első, majd Beit Haninán áthaladva kelet felé fordul, és Pisgat Ze'evbe érkezik, és Hel Ha-Avirnál végállomásozik. Már mindkét végállomástól folyamatban van a tervezett meghosszabbítás, északon Neve Yaakovig, délnyugaton Ein Karemig.

A járat nélkülözhetetlen eleme lett a városi közlekedésnek, a nyugati külvárosokat, az északi agglomerációt, és a buszállomást kapcsolja össze a belvárossal és a majdani Tel-Aviv–Jeruzsálem nagysebességű vasút végállomását is felfűzi. A vonalon negyvenhat Alstom Citadis 302-es villamosa közlekedik, kettes csatolásban, a forgalom 2011 nyarán indult.

A vonal megépülése egyrészt nagy eredmény, hiszen Nyugat- és Kelet-Jeruzsálemet, sőt a hivatalosan Palesztinába eső agglomerációs zónát is összeköti. Másrészt erős politikai vonzata is van, ha ugyanis Izrael elveszíti nem hivatalos ellenőrzését Kelet-Jeruzsálem és Palesztina felett, a határt átlépő villamosvonal sorsa kérdésessé válik. A villamos városon belüli fontos szerepének megfelelően sajnos merénylet helyszíne is volt, amelynek hatására forgalma visszaesett.

Jeruzsálemben folyamatos harcban áll a konzervatív és liberális felfogás a városrendezésben, miszerint a városnak régi, szakrális jellegét kellene megőriznie, vagy a modernitás felé kellene nyitnia. Jeruzsálem építési szabályzata kimondja, hogy minden épület fehér, és kőből épült kell, hogy legyen. Érdekes megfigyelni, hogy egy ilyen ősi, és konzervatív városban hogyan jelennek meg a modern építészeti elemek. Felvételeink segítségével erre hozunk példákat.

A jeruzsálemi villamoshoz kapcsolódó városfejlesztési munkálatok példaértékűek lehetnek Budapestnek is, ahol a nagykörúti Combinók érkezése előtt a rehabilitáció csak a pálya felújítását és a Combinók fogadására alkalmassá tételét, megállók akadálymentesítését foglalta magába, az amúgy épp eléggé fejlesztésre szoruló Nagykörút arculatához nem nyúltak.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!