Wizz, Váradi: „eljött a mi időnk”!

Hosszú távon a társaság strukturális nyertese a helyzetnek, nyilatkozta a vezérigazgató. A cég nem akar Amerika felé terjeszkedni, és nem pályázik Ferihegyre, a lehetséges XLR-célpontok: India és Kína.

„90 százalékát üzemeltetjük a 2019-es heti kapacitásunknak, úgy, hogy a hónap végére elérjük a száz százalékot, hihetetlen gyorsan visszaáll a piac” – állította a HVG-nek adott terjedelmes interjújában a Wizz vezérigazgatója, aki szerint az életünk „pontosan ugyanolyan lesz, mint eddig volt”. Váradi szerint az aggasztó pandémia-számok „előbb-utóbb politikai tényezővé válnak,” korlátozásokat eredményezhetnek. Viszont, és itt hivatkozott Magyarországra, mint az oltás élharcosára, nyár után a lakosság sokkal védettebb lesz. „Reméljük, ez a kormányok részéről is kiegyensúlyozottabb döntéshozatalt eredményez.”  

Arra a kérdésre, miszerint korábban a gyengébb légitársaságok eltűnését jósolta, Váradi elmondta, a pandémia védernyővé vált a szektor fölött, lényegesen erősebb a kormányzati intervenció. Külön kárhoztatta az Európai Unió kettős sztenderdjét: „Amikor egy kis ország légitársaságáról van szó, akkor minden betett állami forintot megnéznek, amikor ez a német vagy a francia légitársaság, akkor tízmilliárdjaival lehet betenni pénzeket mindenféle következmény nélkül. Teljesen egyetértek a Ryanair álláspontjával, abszolút nem fair, ami történik, felborítja a piaci mechanizmusokat. Néhány légitársaság tud csak megállni a lábán piaci alapon, mi vagyunk az egyikük” – folytatta a Wizz-főnök, és arra a felvetésre, miszerint a társaság is kapott állami támogatást Magyarországon adókedvezmény formájába, azt válaszolta, hogy ez marginális. „A Wizz vesztesége tavaly 600 millió euró volt, ha ezeket az állami programokat figyelembe veszem, az körülbelül 2 millió eurót jelentett, A Lufthansa ehhez képest kapott 10 milliárdot, az Air France-KLM 12 milliárdot, a LOT 800 milliót – mi alapvetően nem az államra támaszkodunk.”

 A későbbiekben Váradi kijelentette, a Wizz az egyik legerősebb légitársaság likviditás szempontjából, az egyike annak a négy légitársaságnak a világon, amelyek amelyeket befektetésre ajánlott sávban tartják a hitelminősítők. "Nyilván mi sem vagyunk immunisak napi ügyeinkkel a pandémiára, hosszú távon azért strukturális nyertese vagyunk a helyzetnek, és ki is használjuk. Rengeteg új piacra léptünk be, 17 új működési bázist nyitottunk ebben az időszakban, emellett növeltük a flottánkat: 120 géppel mentünk bele az időszakba, és 140 gép fölött vagyunk.”

Kérdésekre válaszolva a vezérigazgató vázolta a költséghatékonysági politika elemeit, a modern gépektől kezdve a point-to-point hálózatig, és cáfolta, hogy a a Wizz beszállna a Budapest Airportba. Ahhoz pedig, hogy a Wizz belépjen Amerikába, Váradi úgy válaszolt: Lehet, hogy kell - egy másik vezérigazgató. „Nem akarnék belemenni egy új szegmensbe, ahol teljesen más szabályok uralkodnak.”

 Azt, hogy a Wizz, a hosszú távú A321XLR-ek 2023-as beérkezése után is távol akarja tartani magát a transzatlani piactól, George Michalolpoulos kereskedelmi igazgató is megerősítette egy most adott interjúban a Simple Flying portálnak, és jelezte, a légitársaság ezeket a gépeket olyan, „hosszú és vékony”, vagyis viszonylag kevés utast vonzó vonalakra szánja, amelyeket nem lehet szélestörzsű gépekkel profitábilis módon repülni. Azt is hozzátette, hogy noha nem történtek végleges döntések és bejelentések, hová repültetik ezeket a gépeket, „valószínűleg India lenne lenne az egyik jelölt”.

Amint ezt portálunk már a Wizz Abu Dhabi alapításakor, 2020 márciusában megjegyezte, egyes szakértők azért emlegették olykor úgy, mint a „diszkont Emirates”, mert egy keleti irányú hálózati modell rajzolódik ki a leányvállalat tervei mögött: amint a dubai székhelyű társaság hagyományos légitársaságként teremt kapcsolatot például Európa és Kelet-Ázsia vagy Ausztrália között, vagy ahogy akár egy másik ötcsillagos, a Qatar teszi ugyanezt Dohán át, úgy hozhatja ugyancsak egy átszállásnyi távolságra egyebek közt a budapesti utasok számára akár az indiai, akár a népszerű délkelet-ázsiai célállomásokat a Wizz Air Abu Dhabi, diszkont alapokon, a hosszú távot berepülni képest XLR-ek révén. Egy, a magyar külügyminiszter részéről elhangzott nyilatkozat nyomán pedig kirajzolódik egy Nur Szultan-leszállással indítható pekingi vagy sanghaji Wizz-járat lehetősége is.