Légiközlekedés

A sztrájk, mint utaskellemetlenségi faktor: miért nem kompenzálandó? A briteknél többségében a poggyászkezelők, a franciáknál megint az irányítók állnak le.

A takarékosság és az új hajtómű. Csendesebb a kabin, könnyebb az utasoknak a hosszabb utak végigrepülése is.

A nagy nemzetközi siker elmaradt, de az új tervek nagyszabásúak: bár az S75-ös törzse rövidebb, de a hajtómű is hazai gyártmány lesz.

A kibocsájtó száz példányt kötött le. Egyelőre kilenc utas, de ki tudja, mekkora konstrukcióra álmodják az új technológiát...

Viszonylag rövid távokon érvényesülhet a szuperexpresszek növekvő sebessége, de az igazi erény a sűrítés.

Égett-e a hajtómű, átesett-e a gép? Van-e összefüggés a baleset és az embargó között? Guyanai történetek: túlsúly, bőrönd a toalettben...

A hatóság követelményei: a gép semmikép se szálhasson fel, ha a szárnyvégek nincsenek repülési helyzetben. Külön  vezérlés, széltűrő képesség.

A dubai lízingcég még „nem elégedett az árral”. Egy vagy több típus, egy vagy több légitársaság? Beleszólhat-e a versenybe a Boeing és az Airbus valamelyik új vetélytársa?

Hogy az átrepülő ne találkozzon ballisztikus rakétával. Közvetlen légikapcsolat Phenjan és Szöul között? Hadgyakorlat csökkentett üzemmódban.

Repülés két légtér határán, majd az óceán fölött. Aki nem viselt oxigénálarcot, meghalt, a kapitány viszont végig vezette a gépet, mondják a szakértők.

Hogy a prémium légitársaság eleganciája ne váljon komorrá... A darualak viszont nagyobb lesz a vezérsíkon. Melyik lesz a végleges arculat?

Hatvanhét perc a levegőben, a tervekhez képest jónéhány hónap késéssel. Rendben van a szárnydoboz, felkészülés az MC-21 sorozatgyártására.

A légiközlekedés szabályozását azoknak is kell érteniük, akik „csak” repülik a gépeket... De azoknak is érdekes, akik „csak” igénybe veszik, vagyis az utasoknak.