A csonkák csonkája
Egy, a XVIII. század végén született rendelet tiltotta meg Pest városának belterületén a sertéskereskedők tevékenységét, először az Üllői út–Gyáli út környéki területeket jelölték ki számukra. A szolnoki vasútvonal megépülése (1846) után a hizlaldák fokozatosan a mai Kőbánya alsó vasútállomás környékére települtek, a módosabb kereskedők is Kőbányán építettek maguknak házat. Egy 1856-os helytartótanácsi rendelet értelmében a hizlaldáknak költözniük kellett – a szolnoki vasútvonal és az Üllői út közti területre.
Pest és Buda pályaudvarainak vasúti összekötését egy állandó Duna-híddal az 1872. évi IX. törvénycikk rendelte el. A Kőbánya felsőtől Ferencvároson, az Összekötő vasúti hídon át Kelenföldre tartó vasútvonalat 1877. október 23-án adták át, és megépült a Kőbánya felső–Kőbánya-Hizlaló–Vasgyár utcai Veszteglő vonalszakasz is. Ez utóbbi egy hatalmas hurokvágány volt a mai Száva utca–Kőér utca közötti területen, a szolnoki vonallal való összekötésen kívül a szerelvények fordítását, kocsik tárolását is szolgálta.
Az 1895-ös sertésvész után a kőbányai hizlaldák szerepe csökkent, 1902-ben épült fel a ferencvárosi sertésközvágóhíd, 1914-ben a nagytétényi hizlalda. A pályaudvar funkciója ekkor a gyárakat kiszolgáló Kőbányai Iparvasútra érkező szerelvények fogadása és indítása lett. A Veszteglőt 1928-ban számolták fel, helyette épült meg a töltésre emelt, ma Ro-La vágánynak nevezett pályaszakasz, amelyen többek közt a 150-es vonalra közlekednek Kőbánya-Kispestről az ingaszerelvények.
A Bihari úton 1955. október 16-án indult el a 13-as villamos, 1960-ra a Kőbánya-Hizlaló állomás vágányait keresztező szakaszon kívül végig kétvágányúsították a pályát. Az iparvágányokat már a hatvanas években fel akarták számolni, az egyre csökkenő forgalom azonban még húsz évig zajlott Kőbánya lakott részein keresztül. Hizlalóról utoljára a Horog utca egyik vegyianyag-átfejtő telepét szolgálták ki, de a kilencvenes években ez a forgalom is megszűnt.
A főváros tömegközlekedésében kiemelt szerepet kap az 1-es és a 3-as villamos fejlesztési projektje, amely többek között a Bihari út teljes kétvágányúsításával is számol. Hizlalón a vágányok elvileg megmaradnának, de funkció nélkül: Kőbánya-Kispest felől már rég nincs átjárás, a villamosvonal fejlesztése a Bihari útnál is elvágná a síneket. Közlekedés elvileg így csak Kőbánya felsőtől egy rövid csonkavágányon a Bihari útig lenne lehetséges.
