E-jegy, villamoshosszabbítás, útfelújítás, térátépítés

A Budapesti Közlekedési Központ sok projekt előkészítésével töltötte a nyarat, amelyekről az évszak utolsó napján, augusztus 31-én sorra kerülő közgyűlési ülés dönt majd. Az előterjesztések között a kisebb költségvonzatú, gyors beavatkozást lehetővé tevő felvetések mellett nagy horderejű, több éven átívelő fejlesztések is helyet kaptak. Ezeket szedtük csokorba.

A BKK a Közgyűlés kérésére felülvizsgálta a már futó, tömegközlekedés előnyben részesítését célzó projekteket. A Déli pályaudvar és a Széll Kálmán tér között a villamosvágányokra telepítendő buszsávot – ahol már a 2-es metró felújítása idején is jártak autóbuszok – a központ bővített műszaki tartalommal támogatja: meg kell erősíteni a villamospályát, torlódásérzékelő hurkokat kell beépíteni és hosszabbá kell tenni az buszok besorolási sávját. A szakértők véleménye szerint szintén módosított műszaki tartalommal valósuljon meg a Jahn Ferenc kórháznál a 36-os buszokat érintő buszbarát forgalmirend-módosítás, itt a jelenlegi 2x2 sávos, osztott pályás úton az egyik oldalon 2x1 sávon buszsávot alakítanak majd ki s a másik oldali pálya lesz az egyéni közlekedőké, a kórház parkolójában pedig ezentúl nem közlekednek majd autóbuszok.

Egyelőre nem támogatják az Andrássy úti és a Dózsa György úti korábban tervezett, rövid buszsávok felfestését, és a lámpaprogramok áthangolását, e helyett a hűvösvölgyi buszvégállomásra a buszok behaladását könnyítő forgalmi rend kialakítását tartják szükségesnek, a Bartók Béla úti, 7-es buszcsalád által használt, eleddig ideiglenesen működő buszsáv véglegesítésével együtt. Ezek mellett terítékre kerül majd a 29-es buszok Pusztaszeri úti buszsávjának sorsa, valamint a Budaörsi út külső szakaszán (a Virágpiac és a Gazdagréti út között) az út szélesítésével járó buszsáv-kialakítás. A Márvány utcai és Pesti úti buszsáv és a 4-6-os villamosvonal fejlesztésének késéséről már korábban írtunk (a Márvány utcai hosszabbításról külön is).

Szintén forgalomtechnikai fejlesztés a jelzőlámpák összehangolása, ennek keretében húsz, nagy forgalmú útvonalon hangolják át a lámpákat, s tizenhét csomópontban mérlegelik majd a jelzőlámpák leszerelését. Ezt már a 2011. október 1-jén létrehozandó BKK Közút koordinálhatja majd, akárcsak az EasyWay programot, ami pedig modern, komplex közúti forgalomirányítást tesz lehetővé. Így, EU-támogatással olyan korszerű eszközöket lehet telepíteni, mint a változtatható jelzésképű információs táblák, forgalomérzékelő detektorok, forgalomszámláló és -figyelő kamerák, és az irányító szoftverek frissítésére is lesz mód, így akár forgalomfüggő jelzőlámpaprogramokat is telepíthetnek.

Közúti közlekedést érinti a Thököly út belső szakaszának felújítása is, itt a kockakőburkolatot váltja majd fel az aszfalt, s a rá festett négy forgalmi sáv kerékpárnyommal. A felújítás eredetileg a 4-es metró építéséhez kapcsolódott volna, ám költségcsökkentési célzattal kikerült a kapcsolódó beruházások közül, de mégis, már jövőre – a metró átadása előtt – megvalósulhat.

Mi a közös Móricz Zsigmondban és Széll Kálmánban? Egy évvel ezelőtt talán még nem lett volna ilyen kézenfekvő a párhuzam a két jeles személyiség között, június óta azonban Buda két legnagyobb forgalmú terének névadói, s ráadásul mindkét tér átépítése hosszú évek óta esedékes. A BKK terveket dolgozott ki az augusztus 31-i ülésre mindkét tér megújításával kapcsolatban. A Széll Kálmán tér helyzetének rendezése, a szocreál nyomok eltüntetése a kilencvenes, kétezres években elmaradt, s a csomópont állapota tovább romlott, ambiciózus átépítési tervekből azonban nem volt hiány. A közlekedési központ koncepcióterve nélkülözi a szükségtelennek tartott, túlzott költségigényű változásokat – például a tér többszintessé változtatását – de több, közlekedést is érintő fejlesztést tartalmaz. Megmarad például a Várfok utcai buszvégállomás, amit az esélyegyenlőség jegyében lifttel kötnek össze a térszinttel, betervezik a 60-as villamos (a fogas) meghosszabbítása után létesítendő végállomását, de megszüntetik a hűvösvölgyi villamos mára már felhagyott hurokvágányát. A koncepció nélkülözi a konkrét építészeti megoldásokat, azok kidolgozásakor a BKK számít az építészszakma együttműködésére. A tervezet szerint az előkészületek és az első ütem munkálatai 2014-ig tartanak majd, és 3-5 milliárd forintból oldhatók meg.

A Móricz Zsigmond körtér esetében a 4-es metró megépítése, és a felvonulási területek visszaadása utáni területrendezés, valamint a központi gomba sorsa kérdéses. Az érintett XI. kerülettel együtt több javaslatot dolgoztak ki, ezekről korábban mi is beszámoltunk.

Szintén 2014-re valószínűsítik az elektronikus jegyrendszer fokozatos bevezethetőségét. A projekt előkészítésének állásáról ad majd tájékoztatást a központ a fővárosnak, a koncepció teljes kidolgozását az év végére ígérik, az első tesztidőszak pedig már jövőre elindulhat. Vizsgálják a kártyaalapú rendszer NEK-kel, azaz a nemzeti egységes kártyarendszerrel való kombinálását, amely így egy integrált megoldást nyújthatna az állampolgárok számára, s így nem csupán az utazáshoz szükséges adatok (jegy, bérlet típusa), de a kedvezményre való jogosultság (érvényes diák- vagy nyugdíjas igazolvány) is egy adathordozón elérhető lenne.

Fontos infrastrukturális fejlesztés a 42-es villamos Gloriett telepig történő hosszabbítása is a tárgyalandó témák között lesz. A jelentős hosszúságú, 2,7 kilométeres új, teljes szakaszon elkülönített pályán haladó szerelvények a várható megnövekedett igénybevétel miatt a mostaninál sűrűbben közlekednek majd. A beszerzendő alacsonypadlós villamosok 2016-tól szállíthatják majd a kötöttpályás kapcsolattal gazdagodó Gloriett és Havanna lakótelep utasait a 3-as metróhoz. Eddig csak a kétszer egy sávos utakon a csúcsforgalomban gyakran araszolni kényszerülő buszokkal utazhattak az itt lakók, amelyek menetidejét ráadásul tovább növelte a lajosmizsei elővárosi vasútvonal szintbeli keresztezése. A villamos számára különszintű keresztezést építenek, ez is része a 2014 és 2016 között megvalósuló fejlesztésnek, ezek becsült költségvonzata 15 milliárd forint.