Klímavédelemből fekete pont a kormánynak
A múlt héten az Európai Parlament megszavazta, hogy 2020-ig az újonnan gyártott autók és kisteherautók szén-dioxid kibocsátása húsz, 2030-ra negyven százalékkal csökkenjen a 2021-es értékekhez képest. (Hogy ezt az autógyártók hogyan próbálják kijátszani, arról ebben a cikkünkben írtunk.) Ez a döntés szigorúbb az Európai Bizottság javaslatánál, amit az utolsó pillanatban felhigítottak az eredeti tervekhez képest, így abban 2030-ig csak harminc százalékos csökkentés szerepelt. A tíz százalékkal kisebb csökkentést elsősorban a német autóipari lobbisták tevékenységének hatására javasolták, de ezt az európai parlamenti képviselők most felülírták.
Ugyanakkor 2025-re a forgalomba helyezett, újonnan gyártott autók közül minden ötödik alternatív meghajtású (elektromos vagy üzemanyagcellás) kell legyen, 2030-ra pedig ez az arány el kell érje a harmincöt százalékot. Az Európai Parlament azt is támogatta, hogy a gépjárművek károsanyag-kibocsátását ne csak laboratóriumban, hanem valós üzemi körülmények között végzett mérésekkel igazolják, hogy ne tudjanak az autógyártók csalni.
A kedden (október kilencedikén) esedékes környezetvédelmi miniszteri találkozón a minisztereknek is dönteniük kell, hogy hány százalékos szén-dioxid csökkentést szeretnének látni 2030-ig. Tizenkilenc tagország (köztük Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Lengyelország) támogatja a negyven százalékos csökkentést, az ellenzők között van Németország, Csehország, Szlovákia, Románia, Bulgária – és Magyarország.
Amennyiben valamelyik nagy országot utolsó pillanatban végzett lobbizással sikerülne kimozdítani álláspontjából, akkor a Németország vezette csapat döntését kellene elfogadni és 2030-ra csak harminc százalékos szén-dioxid csökkenésre lenne lehetőség. Ha viszont a környezetvédelmi miniszterek többsége legalább harmincöt vagy negyven százalékos csökkentést szeretne, akkor elkezdődnek a háromoldalú egyeztetések és már jövő tavaszra törvénybe lehetne iktatni a szigorúbb jogszabályt, még a következő európai parlamenti választások előtt.
Hogy mennyiben tudná meggátolni az EU vállalásait a Párizsi Egyezményre vonatkozóan, ha 2030-ra nem negyven, hanem csak harminc százalékkal kellene az autógyártók csökkentsék a személygépkocsik szén-dioxid kibocsátását? Csak annyiban, hogy még a negyven százalékos csökkentés sem lenne önmagában elég a célkitűzések teljesítéséhez. A környezetvédelmi miniszterek talán tisztában lesznek a választók igényeivel és képviselni fogják azt.
Hiszen egy 2018. szeptemberében kilenc EU-tagállamban (köztük Magyarországon is) végzett felmérés szerint az emberek negyven százaléka valószínűsíti, hogy következő autója hibrid vagy üzemanyagcellás legyen és a megkérdezettek kétharmada szerint az autógyártók nem tesznek meg mindent ahhoz, hogy több elektromos autót adjanak el. A válaszadók egynegyede még azzal is egyetértene, hogy 2030 után már csak elektromos meghajtású járműveket lehessen értékesíteni az Európai Unióban.
Magyarországon is érezhetők már az éghajlatváltozás hatásai (például szélsőséges időjárási jelenségek), mégis a magyar környezetvédelmi tárca még mindig azt gondolja, hogy az üvegházhatású gázok csökkentése érdekében folytatott harcban az ország eleget tett a vállalási kötelezettségeinek azzal, hogy megszűnt a nehézipar és ezáltal radikálisan csökkent a károsanyag-kibocsátás is.
A felelős, következő generációk érdekeit is figyelembevevő gondolkodás ezzel szemben az lenne, ha az ország vezetése is támogatná az üvegházhatású gázokra vonatkozó szigorúbb csökkentési kezdeményezéseket, legyen az az újonnan gyártott gépjárművek szén-dioxid kibocsátása, vagy más jogszabályi javaslat. Az országot már így is elmarasztalták a közúti közlekedés károsanyag kibocsátása miatt.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk!Klikk, és like a Facebookon!
