Londoni megoldás: hatpályás reptér mesterséges szigeten

Új terv, új helyen: amint közeledik a brit törvényhozás Repülőtér-bizottságának első, év végére ígért jelentése, úgy élénkül ismét a harc a különféle londoni légikikötő-koncepciók között. A főváros főpolgármesterének évek óta dédelgetett álma pedig új helyszínre költözött, de a lényeg Boris Johnson számára továbbra is az, hogy olyan repterek alkosson valahol másutt, ami lehetőséget ad Heathrow bezárására.

A most nyilvánosságra hozott tervek „Boris repülőterét” némiképp az eredeti helyszínhez képest áthelyezve képzelik el, nem bent a Temze-torkolat lápvidékén, vagyis a tölcséren belül, hanem a torkolat tengeri végénél, a déli oldal közelében, az Isle of Sheppey nevű természetes sziget mellett – egy mesterséges szigeten, ahogy ezt a brit sajtó máris felkapta, „Boris szigetén”.

Feltehető, hogy Johnson az eredeti, ennél nyugatabbra, tehát Londonhoz közelebb eső helyszíntől azért volt kénytelen eltekinteni, mert azt a környezetvédők ugyanolyan hevességgel ellenezték, mint Heathrow új pályáját. A korábbi helyszín ugyanis védett növények és madarak lakóhelye volt. A sziget-megoldás viszont azért kedvező, mert semmiféle biológiai károsodást nem okoz, ugyanakkor a fel- és leszálló gépek nem repülnek el lakott települések fölött, és – ellentétben a jelenlegi repterek bármelyikének bővítésével – nem szükséges a felépítéséhez már létező települések, épületek lebontása.

A London Britannia Airport beruházási költsége 47,3 milliárd font lenne, az eredmény egy hatpályás óriási légikikötő, – és hogy a belépésével Heathrow-t végleg és teljesen be lehet zárni (korábban Johnson esetleg egy kis üzleti illetve sportrepteret talán meghagyott volna), a helyén pedig egy egész új városrész épülhetne, parkokkal, tavakkal, fákkal és madarakkal, mondja a városvezető.

Mint arról korábban beszámoltunk, a terv vonzó, de nemcsak a jelenlegi légikikötők kezelői ellenzik, mások is inkább pártolnák új pályák építését Gatwicken, Heathrow-n vagy Stansteden. Ezek egyszerűbb, gyorsabb és főképp olcsóbb megoldások lennének, érvelnek Johnson ellenfelei, akik azt is hozzáteszik, hogy ezekhez a fejlesztésekhez nem kellene külön új közúti–vasúti kapcsolatrendszert is kiépíteni.

Johnson és csapata ugyanakkor azzal próbál plusz híveket szerezni a tervhez, hogy ez a megoldás 200 ezer új munkahelyet jelent a térség lakóinak.

Mint arról korábban beszámoltunk, Heathrow azzal próbálja megnyerni a támogatást a maga esetleges új pályájához, hogy Gatwick tervezett új betonjának gazdasági és forgalmi hasznát kérdőjelezi meg. Boris Johnson ugyanakkor azt mondja, hogy Heathrow vagy más repterek bővítése elviselhetetlen zajterhelést okozna londoni polgárok millióinak.

Egy biztos, valamit lépni kell: Heathrow kapacitása 99 százalékán dolgozik, a London körzetében lévő légikikötők 2010-ben 127 millió utast szolgálnak ki, a számuk a következő húsz évben 300 millióra nőne, ha viszont kellő időben nem sikerül bővíteni a kapacitást, akkor a forgalommal járó bevételek, gazdasági esélyek nagy részét London kénytelen lesz átengedni Párizsnak, Amszterdamnak és Frankfurtnak.

Johnson azzal próbálja sürgetni a reptérépítést, hogy az új légikikötő mostantól számítva hét év múlva készen állna a gépek fogadására; a baj csak az, hogy a kormányzat, nyilván a súlyos milliárdokról szóló döntés felelősségének átruházása jegyében, a következő választások utánra, 2015-re halasztotta a Repülőtér-bizottság végleges jelentésének elfogadását.

* * *

Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!