Tatabányára, Győrbe, Szekszárdra olcsóbban

Kisebb vasúti és elvileg távolsági buszos tarifareformot hirdetnek meg hamarosan, értesült az iho.hu. A legfontosabb változás, hogy szeptember elejétől az intercityk pluszdíja a távolság függvénye lesz az alábbi táblázat szerint.

Az IC-k felára ugyanúgy két részből áll majd, mint most. Kvázi a magasabb szintű szolgáltatásért (más nézőpontból az utasok szűrése végett) kell fizetni az eddigi pótjegy helyett kiegészítő díjat, ez lesz kilométerfüggő. A másik plusz, a helybiztosítás díja, ahogy eddig is a belföldi IC-ken. Úgy tudni, a kiegészítő díj fix lesz, vagyis a kormányzat szabályozza, a helyjegy 150 forintjából viszont a MÁV-Start saját döntése alapján, üzletpolitikai kedvezményként elengedhet, akár az egészet is.

A valamikori eredeti koncepció szerint egységes IC-felár rendszere mára rendkívül differenciálttá vált, ezen szinte már nem tud bonyolítani a távolságfüggő díj sem. A nemzetközi IC-k leginkább technikai okból kezelendők külön, a helybiztosítás hazai és nemzetközi szisztémáit mostanáig nem sikerült megfelelően összehangolni, így ezeken általában nincs helyfoglalás, bár aligha nevezhető logikusnak, hogy Pestről Pécsre utazva attól függ a jegyár, hogy a vonat továbbmegy-e Szarajevóba. Értesüléseink szerint a nemzetközi IC-k szeptembertől se kerülnek be az egységes rendszerbe, de talán már csak hónapokig kell várni erre.

A vasúttársaság rég bevezette a mérsékeltebb intercityfelárat rövidebb távolságokra vagy olyan viszonylatokra, ahol így akarták növelni az utasok számát. Néhány éve a változó terheléshez is igazítja a Start a jegyárat, a hétvégi utazási csúcsok idején kérik el a maximális díjat, a hét közepén alacsonyabb a felár, mindez azonban csak bizonyos vonalakon van így, máshol nincs csúcsidő. Végül számos eseti okból is mérséklik a felárat, például felújításkor, vágányzárak idején.

Azt még nem tudjuk, a MÁV-Start milyen elvek szerint, milyen viszonylatokra redukálja majd a 150 forintos helybiztosítási díjat, így pontosan nem számítható ki, ősszel mennyit kell majd fizetni az egyes utakra, csak maximális és minimális árat állapíthatunk meg 150 illetve 0 forintos helyjeggyel számolva. Az alábbi táblázat e szerint hasonlítja össze néhány viszonylatra a mai és a szeptembertől érvényes felárakat. Még egy fontos tudnivaló: ha több vasúttársaság szolgáltatását vesszük igénybe, vagyis a MÁV és a GYSEV hálózatán is utazunk, a kiegészítő jegy árát megosztva, a két külön szakaszra külön-külön kell kiszámolni, ahogy az a szombathelyi példában látszik.

Az tehát biztosnak látszik, hogy például a fővárosból és Tatabányára, Szolnokra, Szekszárdra, Győrbe olcsóbb lesz utazni belföldi IC-vel, mint most. Csúcsidőben az ilyen miskolci jegy is olcsóbb lesz, de Nyíregyházára drágábban lehet majd eljutni a Budapestről, mint most.

A kiegészítő jegyet a szabályozás szerint azokon a távolsági buszokon is meg kell majd fizetni, amelyek útjuk egy részét autópályán teszik meg. Legalábbis elvileg így van, ám vasúti berkekben a szakemberek biztosak abban, hogy a Volán-társaságok valahogy kibújnak majd ezalól.

Az expreszbuszok ügyét már a harmadik kormány állítja középpontba, egyébként valódi jelentőségüket alaposan túlértékelve. A politika jelszava a párhuzamosságok megszüntetéséről ugyanis nemcsak a kisforgalmú vasúti járatok helyettesítését jelenthetné busszal, hanem kvázi cserében az IC-vel vasúton gyorsan és kényelmesen beutazható viszonylatokon járó távolsági gyorsbuszok megszüntetését, pontosabban kivételét a közszolgáltatásból is. (Mondván: ha az adott Volánnak nyereségesek is ezek a járatok, nemzetgazdasági szinten az az optimális, ha csak egyféle alágazatot támogat a költségvetés a diák- és nyugdíjasjegyek kiegészítésével.) Akárhogy is próbálkozott azonban a politika, a volános lobbi eddig sikeresen megvédte érdekeit, legfeljebb részleges látszateredményekre voltak hajlandóak, még legutóbb is, amikor a propaganda pedig autóbuszjárat-ritkításról szólt.

Szeptemberben megszűnik a legkisebb, 5 kilométeres jegy is a vasúton, magyarán a legolcsóbb (teljes áron most 155 forintos) jegy helyett 10 kilométerest kell váltani 250 forintért. Itt az ideológia, hogy „ne legyen már olcsóbb a vonatjegy a BKV-jegynél”. Ez azonban hamis összehasonlítás, a BKV tarifarendszere teljesen más szerkezetű, sőt a BKV urai maguk is hangoztatják, hogy a buta, vonaljegyalapú rendszert meg kell haladni. Másrészt szerencsés esetben egy vonaljeggyel sokkal többet is lehet utazni, mint 5 kilométer, harmadrészt a BKV-nál is létezik rövidebb távolságra jegy, például a metrószakaszjegy.