Trolitender: nincs még minden veszve

Forrnak az indulatok a trolitender elkaszálása és az emiatti EU-pénzektől elesés miatt. Sokan a kialakult helyzetet meglovagolva a saját politikai céljukra szeretnék ezt fordítani. A sárdobálásba nem mennénk bele, inkább szakmai alapon végignézzük, mi vezetett el a kialakult helyzetig.

Először 2013 nyarán írt ki a BKK közbeszerzési eljárást 24 (14 szóló és 10 csuklós) trolibusz szállítására. A járműveket EU-forrásból vásárolták volna, az ehhez szükséges szerződéseket már 2012-ben aláírták. A pályázat része további 84 opciós kocsi is, amelynek a típusát nem határozták meg előre, így a BKK tetszés szerinti csuklós és szóló trolit hívhatott volna még le. A pályázat által meghatározott minimumfeltételeket – elsősorban a trolibuszok elvárt teljesítményét – több szakmai kritika érte, de végül nem emiatt lett eredménytelen a tender, hanem azért, mert mindkét jelentkező elrontotta pályázatában felolvasólapot, ami pótolhatatlan hiba, így a tendert érvénytelenné nyilvánították.

Az új tendert tavaly októberben írták ki, változatlan feltételek mellett, korrigált teljesítményadatokkal. A lehetséges indulókat találgató írásunkban a legfőbb esélyesnek a Škodát gondoltuk, akik a Budapesten nem ismeretlen Solarissal összefogva indulhattak volna. Nem zártunk volna ki egy Solaris–Cegelec, vagy akár egy Ikarus–Cegelec összedolgozást se.

Idén februárban újabb fordulatot vett a történet, több cég ugyanis vitarendezési kérelmet nyújtott be. Két poszt-szovjet gyártó (Trolza és MAZ) az EU-típusengedélyt megkövetelését kifogásolta. Őket a BKK egyszerűen leszerelte, a kiírás ugyanis egészen pontosan úgy fogalmaz, hogy EU, EFTA, vagy azzal egyenértékű típusengedéllyel rendelkező járművekkel lehet pályázni, így a gyártók indulásának nem volt akadálya. Az Ikarus kérte, hogy a dízelbuszokat is fogadják el referenciának, ezt a BKK elfogadta, és módosította a kiírást, így az Ikarus indulásának sem lett akadálya. A cseh Škoda viszont az kifogásolta, hogy a referenciáknál csak akkumulátoros segédhajtást fogadnak el, dízel-aggregátost nem. A BKK visszautasította a kérelmüket.

Lassan körvonalazódni látszott a megoldás, a legesélyesebbé az Ikarus és a Trolza közös produkciója lépett elő, ahol a magyar gyártó a karosszériát, az oroszok pedig a hajtást adták volna. Mellettük még a Kiepe–Solaris-páros és a svájci HESS tűnt befutónak. A Škoda eközben tovább kereste az igazát, és egy szinttel feljebb, a Közbeszerzési Döntőbizottságnak (KDB) is beadta kérvényét.

Itt most álljunk meg egy pillanatra! Adott tehát egy cég, amelyik el sem indult a tenderen, mégis támadja azt. Ha mégis az indulás mellett döntenek, akkor is elbuktak volna az első körben az offshore-háttér miatt. Ez egy kötelező érvényű vizsgálat, Európa-szerte minden EU-tender előtt el kell végezni, célja a gyanús eredetű pénzek kiszűrése. De tételezzük fel, hogy elindul a cég, és ki se zárják. Akkor minden gond nélkül beírhattak volna akkus önjárással rendelkező trolikat referenciának, hiszen gyártott már ilyet a cég. Vagyis, azzal hogy a BKK az akkus önjárással rendelni kívánt trolibuszok referenciájaként csak akkus önjárással rendelkező trolibuszokat fogad el (dízelt nem), nem korlátozta semmiben a Škodát.

A KDB végül mégis a Škodának adott igazat, a tender érvénytelen lett, a 3,4 milliárd forintos EU-támogatás pedig elúszni látszik. A BKK eközben súlyos szakmai hibákkal vádolta meg a KDB-t, szerintük ugyanis legalább húsz éve az akkumulátoros segédhajtás a piaci sztenderd, így teljesen jogos, hogy nem veszik figyelembe a dízel segédhajtást. A KDB nem először dob vissza érdekes magyarázatokkal járműbeszerzési tendereket, elég csak a vidéki villamosüzemek sokadjára lefuttatott eljárásaira gondolni. Az is elismerték, hogy külső szakértő nélkül, pusztán saját hatáskörben döntöttek műszaki kérdésekben.

Tegyük hozzá még csak nem is magyar sajátosság a közbeszerzés ilyen módon való akadályozása, Hágától Krakkón át Tallinnig elég sok városban volt már erre példa. A jelenlegi törvények ugyanis lehetővé teszik, hogy a vesztes (vagy akár a tenderen nem is indult külső fél) utólag megtámadjon egy eljárást. Sőt, arra is volt már többször példa, hogy két hasonló ügyben a KDB eltérően döntött, nincs precendensjog.

Hogyan tovább? A KDB határozata a bíróságon még megtámadható. Ha ez nem sikerül, akkor az utolsó szalmaszálat egy gyors közbeszerzési eljárás jelenthetné, kérdés, hogy a megrendelésekkel leterhelt gyártók hogyan tudnák tartani az EU által szabott jövő év végi határidőt.

Az alábbi interjút 2014. április 14-én este, a Hír TV-ben készítették Vitézy Dáviddal, a BKK vezérigazgatójával:

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!