A megújult Közvágóhíd
A Közvágóhíd villamosvégállomás állapota régóta megoldatlan problémája volt a fővárosi villamosüzemnek. Az eleve szerencsétlen elrendezésű vágányhálózat, valamint a korszerűtlen biztosítóberendezések csak nehezen bírkóztak meg a 2-es és 24-es villamosok által generált hatalmas forgalommal. Az utosló csepp a pohárban az egymást követő több siklás volt, ami után a BKV és a BKK úgy döntött, hogy felújítja a vágányhálózatot.
Az idő rövidsége miatt mindössze a síneket és kitérőket cserélték ki, valamint aszfaltozták újra. A vágányzat áttervezése, a biztosítóberendezések korszerűsítése, esetleg közös peron kialakítása a 6-os (ráckevei) HÉV-vel szóba se jöhetett, mivel annak megtervezése, engedélyezéztetése, pályáztatása legalább fél évet vett volna igénybe, a siklások miatt viszont azonnal intézkedni kellett.
A villamosvágányok mellett megújult a közút is: a Rákóczi híd fel- és lehajtójában újraaszfaltozták az átkelőket. Ugyan mindössze két megálló maradt villamos nélkül, amit a gyáli és erzsébeti buszjáratok is értintettek, a BKK mégis a pótlóbuszok indítása mellett döntött. A csuklós kocsik végig alacsony kihasználtsággal közlekedtek.
A Boráros téri buszvégállomás zsúfoltsága miatt a villamospótló kocsijai már nem fértek be oda, ezért más lehetőség híján a pótlók északi irányba a Dandár utca-Mester utca-Nagykörút-Boráros tér útvonalon fordultak vissza.
