A világ egyik legnagyobb útépítési szappanoperája

A távirati iroda elküldte fotóriporterét, nézze meg Partiumban, mi a jó ég van az A3-as észak-erdélyi autópályával. A kivitelezői szerződés felbontását kérte ugyanis a román közútkezelő társaságtól a pályaépítés feladatát 2015-ben elnyerő spanyol–román konzorcium, mert képtelenek teljesíteni a megbízást. A tervezési, építési feladatokat huszonnégy hónap alatt kellett volna elvégezniük, de ez év szeptemberéig el sem kezdődött a munka.

Czeglédi Zsolt ezt látta, lásd galériánkat. Mi meg szétnéztünk az archívumunkban, hogy mikor, hogyan, mennyit írtunk a sztrádáról. Biztosak vagyunk abban, nem voltunk ott minden kilométerkőnél, azaz volt, hogy lemaradtunk egy-egy állapotjelentésről, ám a helyzet még így is megdöbbentő. Tekintsenek vissza velünk egy öt éve tartó „pingpongmeccsre”!

Mielőtt nekilátnak tippeljék meg, mikor kezdték el valójában építeni a sztrádát!

Ne szkrollozzanak le, játszanak velünk!

Igen, 2004-ben... És 2012-re a teljes autópályának el kellett volna készülnie...

Ez az első írásos emlékünk, 2011. augusztus 4-én jelent meg, azaz az eredeti elképzelések szerint egy évvel a teljes autópálya átadása előtt. „A Krónika című kolozsvári napilap úgy tudja, hogy a román közlekedési tárca arról állapodott meg a Bechtellel, hogy a társaság befejezi a már elkezdett munkálatokat, cserében az állam által vele szemben eddig felhalmozott adósság törlesztéséért, továbbá elfogadja, hogy a többi szakaszra vonatkozó szerződéseket felbontsák.

(...)

Az amerikai cég várhatóan ősszel folytatja a sztrádaépítést, ha az állam elkezdi kiegyenlíti adósságait. A tartozás összege 90,4 millió euró (24 milliárd forint – akkori árfolyamon számolva – a szerk.), amihez hozzáadódik 90,3 millió lej (5,8 milliárd forint) áfa is. A Bechtel állítólag belegyezett abba, hogy húszról hétmillió euróra csökkenti az egy kilométernyi sztráda megépítéséért kért összeget – írja a napilap.

A cég az építkezés 2004-es megkezdése óta egy szakaszt épített meg, az 52 kilométeres, 2B jelű Aranyosgyéres (Campia Turzii) és Gyalu (Gilau) közötti szakaszt Kolozs megyében. Az eredetileg 2,2 milliárd euróról (595 milliárd forint) szóló szerződés értelmében 2012-re kellett volna elkészülnie a teljes észak-erdélyi autópályának.”

Egy rövid hír következik, teljes egészében, 2012. április 2. a megjelenés dátuma.

„Románia 2014-től európai támogatással folytatja az észak-erdélyi autópálya építését, addig az amerikai Bechtel cég befejezi a megkezdett Bors-Berettyószéplak szakaszt – nyilatkozta Alexandru Nazare román közlekedési miniszter. A magyar határtól induló első, 66 kilométeres szakaszból a tervek szerint idén 17 kilométert kell átadnia a Bechtelnek, a többit pedig jövőre.

Azok a szakaszok, amelyeknek építéséről az amerikai cég lemondott, részévé váltak a transzeurópai közlekedési hálózatnak, röviden a TEN-T-nek, ami azt jelenti, hogy 2014-től kohéziós alapokból lehet finanszírozni azok megépítését – közölte a román szaktárca vezetője.”

Érzékelik a dátumokat, ugye? Két évvel korábban bejelentik az építkezés folytatását, ám addig az amerikaiaknak is dolgozni kell... A TEN-T-s megoldás, lássuk be, külön zseniális...

Ekkor jelent meg oldalunk az első Czeglédi-kép az észak-erdélyi autópályáról: „tovább késnek az A3-as autópálya észak-erdélyi szakaszának építési munkálatai, miután a román kormány 2012-re előirányozott költségvetési tétele elégtelennek bizonyult a tervezési és kivitelezési munkálatokra.”

Február 1., 2013-ban: „az Ártánd–Bors határátkelőt Brassóval összekötő, 415 kilométeres észak-erdélyi autópályát 2003-ban kezdték építeni, ez idő alatt mindössze 54 kilométer járható szakasz készült el. A román államnak eddig 1,3 millió eurójába került az építkezés, az elkészült, de át nem adott 32 kilométer befejezéséhez még 250 millió euró kéne.”

Alig két héttel később, 2013. február 15-én Dan Şova infrastrukturális beruházásokért felelős miniszter részletesen indokolt: „a román kormánynak jelenleg 50 millió euró adóssága van a Bechtellel szemben, amit az eddig elvégzett munkálatokért kell kifizetnie a kabinetnek. Ezt az összeget betervezték az idei állami költségvetésbe, de a román kormány ezen felül nem költ az észak-erdélyi autópályára.

A miniszter megismételte azt az álláspontot, miszerint ez a beruházás csak a köz- és magánszféra társulása révén létrejövő úgynevezett ppp-konstrukcióban folytatódhat, ezért van szükség a Bechtellel megkötött szerződés felbontására.”

Április 2-án még mindig csak beszéltek róla: „Dan Şova infrastruktúrafejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter azt reméli, hogy április végéig sikerült megállapodásra jutni az észak-erdélyi autópályát építő Bechtel amerikai vállalattal a szerződésbontást illetően, írja a kronika.ro.

A miniszter Kolozs megyei látogatásán elmondta, a múlt héten sikerült a kormánynak kifizetnie a »Boc-kormány által hátrahagyott« 50 millió eurós adósságot. Azonban a kormánynak még kártérítést is kell fizetnie a sztrádaépítő vállalatnak.”

„Fontos, hogy bennünket nem csupán az érdekel, hogy felbontsuk a szerződést, hanem az is, hogy kivitelezőt találjunk a már megkezdett munkálatok befejezésére, mivel kár lenne magára hagyni az építőtelepet. Valós lehetőség nyílt arra, hogy a közeljövőben befejezzük a munkálatokat, vagy európai uniós alapokból, vagy a magán- és az állami szféra összefogásával, koncesszió révén. Erdélynek szüksége van az autópályára” – szögezte le a szomszédos állam kormányfője, aki azt is bejelentette, hogy a közeljövőben az Európai Unió jóvoltából meglesz a pénz az észak- és a dél-erdélyi autópályát összekötő Aranyosgyéres (Torda)–Szászsebes autópálya-szakaszra. Victor Ponta román miniszterelnök szavai 2013. május 7-én jelentek meg honlapunkon.

„A bukaresti média a szakminiszterre hivatkozva közölte, hogy Románia felbontotta az észak-erdélyi autópálya megépítésére vonatkozó szerződést az amerikai Bechtellel. Az RMDSZ főtitkára egy közösségi oldalon így kommentálta a történteket: »Eddig azért nem épült az autópálya, mert volt szerződés, ezután azért nem épül, mert nincs.«”

„»Jövő esztendőre ígéretet kaptunk, hogy folytatni fogják az (észak-erdélyi) autópályát, keresnek egy beruházót, közbeszerzéssel folytatják« – számolt be a találkozón elhangzottakról az RMDSZ elnöke Kelemen Hunor 2013. szeptember 10-én.”

Másfél hónappal később jött az újabb közlemény, október 25-én jelent meg nálunk: „Prioritásnak kell lennie Románia számára az észak-erdélyi autópálya megépítése, hogy az ország minél hamarabb csatlakozhasson a négyes számú páneurópai folyosón az Európai Unió infrastruktúrájához – hívta fel a figyelmet Marcel Heroiu, a Világbank Európáért felelős fejlesztési szakembere egy bukaresti konferencián – erről a kronika.ro oldal számolt be.

Az illetékes rámutatott: Bulgária mellett Románia az egyetlen tagország, amelynek úthálózata nem kapcsolódik az uniós rendszerhez, ez pedig gazdasági lemaradást eredményezhet. Heroiu ugyanakkor azt is elmondta, hogy Bulgáriában már megépült az országot Szerbiával összekötő sztráda Románia kikerülésével.”

Több mint fél évet ugrunk előre az időben, 2014. május 27-én egy bővebb összefoglalóban írtuk, hogy „a sűrűn Erdélybe közlekedő turista sokat szentségel azért, mert míg Magyarországon Budapesttől majdnem a határig lehet végigzúzni a sztrádán, addig román területen, ugyanakkora távon mindössze 50 kilométernyi autópálya van. Nem csoda, hiszen olyannyira nem épültek sztrádák a szomszédban, hogy 2004-ig mindössze a Ceausescu éra alatt megépített 113 kilométeren lehetett közlekedni. És ott sem akárhogy. A Bukarest–Pitesti-szakaszon lovasszekérrel és kerékpárosokkal is lehetett találkozni.

Most mintha ismét lendületet kapna a sztrádaépítés Romániában. Legalábbis a pénzt mintha megtalálták volna rá. Dan Sova közlekedési miniszter a napokban jelentette be, hogy a hétcentes adóból befolyt összegből a Marosvásárhely–Târgu-Neamţ sztráda, valamint az észak-erdélyi autópálya 93 kilométernyi szakaszának megépítését finanszírozzák.”

Június 25-én, 2014-ben már így nyilatkozott a miniszterelnök: „Victor Ponta azt mondta, a volt belügyminiszter személyével üzen az erdélyi embereknek, hogy biztosak legyenek: a kormány valamennyi erdélyi közberuházást megvalósít. Rus az elakadt észak-erdélyi autópálya megépítésének egyik kezdeményezője és támogatója.”

Ekkor tettük föl először a kérdést. Ugyanis 2014. július 16-án ezeket írtuk: „Újabb közbeszerzést írtak ki a napokban a Marosugra–Marosvásárhely közötti útszakaszra, az építés állítólag hamarosan elkezdődhet, már a pályázatok beadásával. A 14,6 kilométeres útvonal a szerződés megkötésétől számítva egy év és négy hónap alatt kell elkészülnie, és három és fél év garanciával rendelkezik majd. Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke szerint a szövetség és a kormányzó szociáldemokraták közötti protokollumba foglalt vállalás rögzíti az Észak-erdélyi autópálya építésének folytatását, és további útszakaszokon kezdődik el a munka.”

„Legjobb esetben is csak 2017-ben autózhatunk az észak-erdélyi autópálya Marosvásárhely és Aranyosgyéres közötti szakaszán – adja hírül a kolozsvári Krónika.” Az összefogalalót 2015. február 2-án vettük át.

„A romániai Országos Közútkezelő és Autópálya-társaság(CNADNR)kihirdette a kivitelezési versenytárgyalás eredményeit, s jelezte, már tavasszal elkezdődhetnek a tervezési és építési munkálatok. A liciten alulmaradt cégeknek az eredmények közlésétől számítva tíz nap áll rendelkezésükre óvást benyújtani. »Amennyiben nem lesznek óvások, az útügyi vállalat még az év első felében aláírhatja a megbízási szerződést a konzorciumokkal« – nyilatkozta Ioan Rus közlekedési miniszter. A hatóság öt részre osztotta fel a mintegy 56 kilométeres pályaszakaszt. A feladatfüzet szerint a nyertesnek 16 hónap alatt kell végeznie.

Gyakorlatilag azonban már most borítékolható, hogy 2016 nyarán semmiképp nem adják át a forgalomnak az A3-as számú sztráda Maros megyei szakaszát. Ennek magyarázatát a Radnót és Marosugra közti 3,6 kilométeres szakasz majdani építője, a Geiger Transilvania Kft. ügyvezető igazgatója szolgálta.

»A tervezésre szánt négy hónapos idő akkortól kezdődik, amikor az országos útügy kiállítja a kezdési parancsot. Erre legjobb esetben április végén, május elején kerülhet sor. A terv leadására négy hónap áll a cég rendelkezésére. Utána elkezdődik az építkezési engedélyek beszerzési folyamata, ami szintén jó pár hónapig vagy akár egy fél évig elhúzódhat. A kivitelezésre szánt tizenkét hónapot pedig attól a pillanattól számítják, amikor, immár az összes jóváhagyás birtokában, a CNADNR kiállítja a munkálatokra szóló parancsot« – számolt be a kötelező lépésekről a Krónikának Csongvay Attila, a Geiger ügyvezető igazgatója.”

Jó másfél éve már ennek kellett örülnünk, 2015. március 24.: „a tizenhét kilométer hosszú belső-erdélyi útszakaszon négy viadukt is található, így a szerződés értéke eléri a 687,5 millió lejt (155 millió euró). A kiírás szerint a majdani kivitelezőnek hat hónap áll rendelkezésére megtervezni az utat, az építkezésre pedig egy év – írta a Mediafax hírügynökség. Az út építésének költségeit román állami költségvetésből finanszírozzák. A cégeknek május 6-áig kell benyújtaniuk ajánlatukat. Az év elején jelentették be azoknak a konzorciumoknak a nevét, amelyek megépítik az észak-erdélyi autópálya Aranyosgyéres (Campia Turzii) és Marosvásárhely (Targu Mures) közötti öt szakaszát.”

Utoljára ilyen gyorsítás a gorbacsovi Szovjetunióban volt: uszkárényije, emlékeznek? 2016. február 16.: „Az erdélyi autópálya utolsó részét az Aranyosgyéres–Marosugra–Marosvásárhely szakasz képezi, amelynek telek-kisajátításokkal kapcsolatos kormányhatározatát jóváhagyták a kormány legutóbbi ülésén. Idén ezen a szakaszon is megkezdődnek a munkálatok.”

Itt tartunk hát. És drukkolunk...

* * *