A harminc kilométer hosszú műtárggyal a Csehországgal való közlekedési kapcsolatokat javítanák.
A Pekel-alagút és Pesnica közötti, 3,7 kilométer hosszú pályát a napokban adták vissza a forgalomnak.
Ausztria építés alatt álló új vasúti alagútjában a napokban készült el a pálya, amit egy különvonattal meg is ünnepeltek.
Akár hárommilliárd eurót is ráköltenének a két várost összekötő bázisalagutat elérő vonalakra.
Az első tehervonat 2026-ban mehet végig a huszonkét kilométer hosszú sínpáron.
A hétkilométeres, föld alatti pályaszakasz és a Belfiore vasútállomás 2,7 milliárd euróból valósulhat meg, várhatóan 2028-ra.
Spanyolország és Marokkó megállapodott abban, hogy újra kell kezdeni a szoros alatt átvezető műtárgyra vonatkozó javaslatok kidolgozását.
A Szófiától délkeletre található, egy kilométer hosszú műtárgyat a Szófia–Plovdiv vasútvonal fejlesztésének részeként fúrták ki.
Az innsbrucki elkerülőszakasszal együtt 64 kilométer hosszú műtárgy a világ leghosszabb földalatti vasúti alagútjaként nem csak Olaszországnak és Ausztriának lesz fontos. De hogy is állnak a munkálatok?
Több mint másfél éves munka után a Bécsi-dombi alagútpár északi járatában is befejeződött a fejtés Sopronnál, a déli járat elkészülte után mintegy fél évvel.
Az olasz infrastruktúra-kezelő RFI az Impresa Pizzarotti & C és a Saipem vállalatok konzorciumát bízta meg a több mint egymilliárd eurós beruházással.
A Bane Nor Oslo és Ski közötti, huszonkét kilométeres nagysebességű vonalát egy nappal az idei európai menetrendváltást követően adta át V. Harald király.
A felújítás alatt álló Maribor–Šentilj vasútvonalon megépülő műtárgyban, valamint a vonal egyes szakaszain betonlemezes vasúti pályát fektetnek le.
Több mint másfél éves fúrás után az M85 autóút Bécsi-dombi alagútjának déli járata elérte a nyugati oldalt, megtörtént a járat lyukasztása.
A kétcsöves műtárgy egyik járatát bő hétévnyi munkálatot követően fúrták ki a gépek. A vonatok viszont csak várhatóan 2030-ban vehetik használatba az alagutat.
