alagútépítés

Életbe lép az alibi „járványügyi menetrend”, orosz kézbe kerül a Dunakeszi Járműjavító, pörög a balatoni forgalom.

A magyar Főmterv Zrt. által vezetett nemzetközi együttműködésnek tizennyolc hónap alatt, 1,4 milliárd forintból kell kidolgozni a dokumentumokat. A műtárgy alapjaiban változtathatja majd meg a főváros vasúti közlekedését.

Földön, vízen, levegőben: összefoglaló augusztus 31-étől szeptember 6-áig.

A 15,4 kilométer hosszú műtárgy megnyitásával teljessé vált az úgynevezett új alpesi vasúti összeköttetés (NRLA), mely központi eleme Európa legfontosabb észak-déli irányú vasúti teherszállítási útvonalának.

A beruházással a szentendrei H5-ös, a ráckevei H6-os és a csepeli H7-es HÉV-vonalakat kötnék össze a föld alatt, melyek így egy metróvonallá válnának.

A kilenc kilométeres Ban Konlouang alagutat kézi erővel hozzák létre, igen forró és nehéz körülmények között.

Egy borúlátó szakvélemény szerint sógorék éppen Hévíz és a tapolcai Tavasbarlang víztelenítési kísérletét ismétlik meg a Semmering-hágó térségében.

A kivitelezők szerint 2020-ra elkészülhet az M85 a határig. Ennek a legérdekesebb műtárgya lesz a Bécsi-domb alatti alagút.

Bécs környéke hasonló problémával küzd, mint a budapesti agglomeráció. Az arányok persze mások, de a bajok ugyanott gyökereznek.

A IV-es TEN-T-korridorvonal Segesvár–Ecel–Mikeszásza része ötvenöt kilométeren válik alkalmassá a százhatvanas tempóra az év végére.

November 16-án átadják a forgalomnak Csehország leghosszabb vasúti alagútjának déli csövét. Az alagútban csak a zártrendszerű toaletteket lehet használni.

A Nemzetközi Alagútépítő és Felszín Alatti Terek Egyesület (ITA) 2018-ban a kínai Nankingban tartotta a díjkiosztót.

Miközben azonban mindenki örül a melegvíznek, jó lenne leszerelni a csapot, és hazavinni.

Világrekord is született: a leghosszabb, egy menetben kihajtott alagútszakaszé.

A két vágányt is magába foglaló műtárgyban százhatvannal száguldhatnak a szerelvények.