Új bázisalagút az Alpokban, eCitaro Debrecenben – ez történt a héten a közlekedésben

Földön, vízen, levegőben: összefoglaló augusztus 31-étől szeptember 6-áig.

A Stadler mérnökei a Kárpát Vasút mozdonyvezetőivel együttműködve augusztus utolsó hetében kétszer végeztek futópróbát Dunakeszi és Nagymaros között a 815 003-as Kiss és a 415 072-es Flirt összekapcsolásával. A két menetben az egységek sorrendje volt az eltérés: mindkét motorvonat mindkét kapcsolószerével kipróbálták az együttműködést. A koronavírus-járvány miatti intézkedések ismét keresztülhúzhatják az emeletes motorvonatok augusztus végén újrakezdett utasforgalmi próbaüzemét: a szeptember elsejétől hatályos határzár most is megnehezíti a szerelvényeket gyártó és üzembeállító Stadler munkáját. A beutazási korlátozások kapcsán a svájci központú cég egyrészt az általános üzleti célú beutazásokra, illetve a kapcsolt vállalkozások közötti üzleti célú utazásokra kapható felmentést szeretné igénybe venni, hogy a próbák és hatósági tesztek, illetve a járművek átadásában ne legyen komoly fennakadás.

Debrecenben kezdődik meg a kormány által kezdeményezett és támogatott Zöld busz program demonstrációs szakasza: szeptember elsejétől 30-áig egy teljesen elektromos Mercedes-Benz eCitaro autóbusz közlekedik a hajdúsági megyeszékhelyen. A jármű egy hónapig járja a cívisváros útjait a DKV Zrt. egyes menetrend szerinti járatain, melyeken ingyen lehet utazni. A program következő szakaszában további 800 millió forinttal támogatják az első elektromos buszok beszerzését, amelyekből Debrecenbe is jut majd. Az augusztus 31-én a Nagyerdőben bemutatott, kétszer két ajtós, alacsonypadlós jármű Németországban készült, és egy feltöltéssel több, mint kétszáz kilométert tud megtenni. Magyarország 2050-re a klímasemlegességet célozta meg, a most indult Zöld busz program fontos lépés ebben.

A kunsági megyeszékhely helyi közlekedését 2019 márciusa óta irányító Kecskeméti Közlekedési Központ Kft. (Keko) megbízása alapján január elsejétől tíz évig az Inter Tan-Ker Kft. bocsátja rendelkezésre a szükséges buszokat. A vállalatnak május elsejéig huszonöt szóló Mercedes-Benz Conecto NG-t, valamint húsz ITK Reform 500LE szóló kocsit kellett volna forgalomba állítani, azonban a járműveket csak késedelmesen tudták szállítani, részben a koronavírus-pandémia okán elrendelt üzemszünet miatt. Az első hat Conectót és az első Reformot április 30-án adták át. A nyár folyamán azonban elkészült az összes busz, az utolsó ITK Reformok a napokban érkeztek meg Kecskemétre, ahol ezzel az egyik legfiatalabb helyi buszpark jött létre: a járművek átlagéletkora mindössze három évre csökkent.

A magyar kormány a járvány tanulságai alapján úgy döntött, hogy szükség van egy szélestörzsű, polgári közlekedésben használható szállítógép beszerzésére, ezért megvásárolták a Qatar Airways egyik A330-200F cargogépét, amellyel a légitársaság évekig üzemeltette budapesti teherjáratát. Amikor a gépnek a jövőben nem kell állami feladatot ellátnia, a magyar állam bérbe adja a szabad kapacitást: ekkor a Wizz Air fogja használni, bevételt termelve az államnak. Habár a kormány számára rendelkezésre állnak a honvédségnek vásárolt katonai Airbus A319-esek, vagy a Wizz nagyobb, de szintén keskenytörzsű Airbus A321-esei, melyekkel idén tavasszal kínai egészségügyi teherjáratokat teljesítettek, a most megvásárolt A330-200F ezeknél méretesebb és a hatótávja is nagyobb: 7400 kilométert képes 65 tonna hasznos teherrel repülni.

A Monte Ceneri hágó alazz vezető, 15,4 kilométer hosszú, új svájci bázisalagutat szeptember 4-én adták át hivatalosan a forgalomnak. A műtárgy megnyitásával teljessé vált az úgynevezett új alpesi vasúti összeköttetés (NRLA), mely a rotterdami kikötőtől Genováig tartó, nagy teherforgalmú észak-déli közlekedési folyosó központi része. Az új bázisalagútnak köszönhetően korlátozások nélkül haladhatnak végig a Rajna–Alpok korridoron a négy méter magas vasúti szerelvények. Az NRLA előző fontos részei a 34,58 kilométeres, 2008-ban átadott Lötschberg-bázisalagút, valamint a 2016 vége óta üzemelő Gotthárd-bázisalagút, mely 57,1 kilométeres hosszával a világ leghosszabb vasúti alagútjának számít. A Ceneri építési munkálatai 2006-ban kezdődtek meg, a két különálló, egyenként egy-egy vágányt magába foglaló járat kifúrása 2016-ban készült el. Ezután következhetett a vágányok fektetése, majd a befejező munkálatok és az átadáshoz szükséges futópróbák. A Ceneriben a személyszállító szerelvények akár kétszázötven kilométer per órás tempóval is hasíthatnak. A projekt összesen két és fél milliárd svájci frankot, vagyis körülbelül 830 milliárd forintot emésztett fel.

(Borítóképünkön a Ceneri-bázisalagút északi portálja, kép forrása: AlpTransit Gotthard AG)