Átadták a Ceneri-bázisalagutat

A 15,4 kilométer hosszú műtárgy megnyitásával teljessé vált az úgynevezett új alpesi vasúti összeköttetés (NRLA), mely központi eleme Európa legfontosabb észak-déli irányú vasúti teherszállítási útvonalának.

A Svájc déli részén, Ticino kantonban, a Monte Ceneri hágó alatt futó Ceneri-bázisalagút alternatívát jelent az 1,7 kilométer hosszú Monte Ceneri alagúton keresztül vezető magashegységi vasútvonallal szemben. A szeptember 4-én átadott műtárgyban két, normál nyomközű, 15 kilovolt 16,7 hertzes váltakozó árammal betáplált vasúti pálya fut, melyen a személyszállító szerelvények akár kétszázötven kilométer per órás tempóval is hasíthatnak. A beruházás két és fél milliárd svájci frankot, vagyis körülbelül 830 milliárd forintot emésztett fel.

A bázisalagút létrehozását több évtizedes kutatási és építési munkálat előzte meg. 1999 és 2003 között Sigirino közelében fúrtak ki egy próbaalagutat, hogy feltérképezzék az átfúrni kívánt kőzet geológiai tulajdonságait. Az adatokra alapozva úgy döntöttek, hogy a végleges alagútból csak egy rövid szakaszt vájnak ki alagútfúró géppel (TBM), a nagyobb részét pedig hagyományos robbantásos módszerrel alakítják ki. A megépítésre a svájci szövetségi kormány az SBB-leányvállalat AlpTransit Gottharddal (ATG) kötött szerződést. A két külön alagútból álló, egy-egy vasúti vágányt magába foglaló bázisalagút építésének előkészületei 2006 márciusában kezdődtek meg, a tényleges építési munkálatok pedig június elején startoltak. Az alagutakat 2016 elejére fúrták ki, 2017 februárjára pedig strukturálisan is elkészült a Ceneri. Ezt követően kezdődhetett meg a sínek és elektromos kábelek fektetése, valamint kommunikációs és biztosítóberendezések telepítése. A munkálatok idén áprilisban kis késést szenvedtek el: a futópróbákat ideiglenesen fel kellett függeszteni, mivel a vezetőállásban nem tartották be a koronavírus-járvány terjedését fékező lépésként elrendelt két méteres védőtávolságot, ezért a teszteket nem lehetett a biztonsági előírásoknak megfelelően végrehajtani.

Az új alpesi vasúthálózat (NRLA) korábbi jelentős mérföldkői között szerepel két másik fontos bázisalagút is: a 34,58 kilométeres Lötschberg, melyet 2008-ban adtak át, valamint a 16 és fél év alatt megépített Gotthárd, mely 57,1 kilométeres hosszával a világ leghosszabb vasúti alagútjának számít 2016. decemberi használatba vétele óta.

Központi elhelyezkedésével Svájc fontos szerepet tölt be a Rajna–Alpok folyosónak is nevezett észak-déli korridoron, mely Európa legnagyobb forgalmú szállítási tengelye. A számos ipari régiót érintő útvonal olyan jelentős városokat köt össze, mint Rotterdam, Zeebrugge, Antwerpen, Duisburg, Köln, Frankfurt, Mannheim, Bázel, Zürich, Milánó és Genova.

A rotterdami kikötő üdvözölte a Ceneri átadását, kiemelve, hogy a vasút környezetbarát és hatékony szállítási mód mind a személy-, mind pedig a teherszállítás terén. Az új vasúti infrastruktúra-fejlesztéseknek köszönhetően naponta nyolcszáz teher- és személyszállító vonat kelhet át az Alpokon. Az új alpesi hálózat fontos eszköz abban, hogy a teherszállítást a közútról a vasút felé lehessen terelni, Svájc ilyen irányú politikai intézkedéseinek egyik része a Ceneri. A svájci kormány várakozásai szerint 2021-ben már látható eredményekkel is tudnak majd szolgálni. A rotterdami kikötő szerint az új infrastruktúrának köszönhetően az Alpokon átkelő áruknak már a hetven százalékát vasúton szállítják, ezzel 800 ezer kamionfuvartól mentesítik a közutakat – számol be a Rail Freight.

(Borítóképünkön a Ceneri-bázisalagút északi portálja, kép forrása: AlpTransit Gotthard AG)